Változhat a zártkert fogalma és szabályozása
Készülhetnek a zártkertek tulajdonosai, rövidesen jön a várva várt kormányrendelet.
Nemsokára fellélegezhetnek a zártkertek tulajdonosai, hiszen hamarosan hatályba lép az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtási rendelete, amely alapján a helyi önkormányzatok lehetővé tehetik a zártkerti ingatlanok művelésből való kivonását.
Hamarosan fellélegezhetnek a bizonytalan jogi státuszú zártkertek tulajdonosai, ugyanis a föld- és az ingatlan-nyilvántartási törvények júniusi módosítása révén lehetőség nyílik ingatlanjuk művelésből való kivonására. Ennek azonban van még két feltétele: hogy a kormány kihirdesse a törvény végrehajtási rendeletét, amely alapján az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat az átminősítést helyi rendeletben lehetővé teszi.
Nos, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium időközben társadalmi egyeztetésre bocsátotta az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtását célzó kormányrendelet módosítási tervezetét.
Telekkönyvi besorolások
Ami a zártkert fogalmát illeti, egy 1967-es törvény megfogalmazása szerint „a zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata – a belterületen kívül – ott állandósuljon”. Ezt a törvényt aztán húsz évvel később hatályon kívül helyezték, majd 1994-ben a telekkönyvi besorolások is megváltoztak: a zártkerteket a külterületi földek közé sorolták.
Ezzel együtt ma is akad tulajdoni lap, amelyen az adott ingatlan zártkertként van feltüntetve.
A földtörvény 2015 közepétől 2017 végéig ingyenesen lehetőséget adott a zártkerti ingatlanok tulajdonosainak, hogy egyszerűsített eljárás keretében kivonják földjüket a művelés alól. Ezzel a lehetőséggel több ezer tulajdonos élt, de nagyon sokan maradtak, akik vagy nem hallottak az egyszerűsített átminősítési lehetőségről, vagy nem érezték ennek szükségét, de leginkább akkor ébredtek, amikor a zártkerti ingatlanukat utóbb értékesíteni kívánták.
Az ügyben fordulatot hozott a júniusban elfogadott, a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló salátatörvény, amely módosította a föld- és az ingatlan-nyilvántartási törvényt.
A földtörvény módosítása szerint nem minősül más célú hasznosításnak a zártkerti ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási törvény szerinti eljárásban történő művelésből való kivonása. Ez a jelentéktelennek tetsző rendelkezés nagy jogbiztonságot ad a tulajdonosoknak, hiszen kizárja azt a jogi értelmezést, hogy az ilyen kivonás automatikusan termőföldvédelmi bírsághoz vagy engedélyhez kötött más célú hasznosításnak minősüljön.
Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása pedig lehetővé teszi, hogy a tulajdonos kérje az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzését. A törvényhez fűzött indoklás szerint ez a módosítás a földvédelmi eljárás alóli mentesítés érdekében született.
Önkormányzatok ugrásra készen
Az önkormányzatok három hónapja várják a kormány végrehajtási rendeletét, amelyet a napokban végre társadalmi egyeztetésre bocsátottak. A családok támogatásával kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló rendelettervezet szerint az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet egy új, a Zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása alcímmel egészül ki. A tervezett szabályozás lényege: ha azt a helyi önkormányzat rendeletben lehetővé teszi, a tulajdonos kérheti az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelés alól kivett területként történő bejegyzését.
A kormányrendelet módosítása a tervezet szerint a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Mint jeleztük, az önkormányzatok már ugrásra készen várják az új jogszabály kihirdetését. Sőt, a győri önkormányzat már el is fogadta a maga helyi rendeletét azzal a szellemes megoldással, hogy az a majdan kiadott kormányrendelet hatálybalépését követő 30. napon lép hatályba.
