Hogyan hatnak a folyókra épített sarkantyúk?
Egyrészt a hajózást segítik, másrészt a partot védik az eróziótól.
A Dunára és a Mississippire épített folyószabályozási műtárgyak hatásait vetette össze a Műegyetem és a University of Illinois kutatójának közös tanulmánya – írja közleményében a BME.
Az ötlet onnan jött, hogy az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb árvize 1993-ban 78 ezer négyzetkilométert öntött el, és felmerült, hogy a súlyossághoz hozzájárulhatott az a több ezer folyószabályozási műtárgy, amit a 19. és a 20. század folyamán a Mississippin építettek.
Ezek a magyarul sarkantyú néven ismert, általában kőből készült építmények a folyómederbe merőlegesen benyúlva egyrészt a hajózást segítik a sodorvonalnak a meder közepén tartásával, másrészt a partot védik az eróziótól. Ilyen műtárgyak a hazai folyókon is találhatók, főként a Dunán. Mivel az árhullám pár évente Magyarországon is jelentős mértékű, ezért adódott a kérdés, hogy a sarkantyúk megemelhetik-e a vízszintet.
