Tam_Bau
MENÜ
2024. május 24.
Eszter, Eliza
Gazdasági mélypont: Románia is megelőzött bennünket

Gazdasági mélypont: Románia is megelőzött bennünket

economx.hu

A vállalkozások több mint 40 százaléka romlásra számít, egyharmaduk véli úgy, hogy javulni fog a helyzet.

Lerobbant a magyar gazdaság, meg kéne tolni
A nagyvállalatoknak pesszimista a jövőképe a hazai gazdaságról, saját helyzetüket viszont pozitívabban látják. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője elmondta: EU-s felzárkózási szinten még Románia is megelőzött minket 2023-ban.

Horváth Balázs, 2024. április 10. szerda, 12:22
Fotó: Economx - Illusztráció
Megosztom
Elküldöm
Link másolása
Megosztom
hirdetés X
Business Talks '24
Üzleti konferencia
Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

JEGYVÁSÁRLÁSSzerezze be
jegyét most.
Ismét csökkent a hazai nagyvállalatok éves várakozásait mutató K&H nagyvállalati növekedési index, aminek hátterében főleg a gazdasági környezet továbbra is negatív megítélése áll. Saját kilátásaikat illetően azonban még mindig enyhe optimizmus, kivárás figyelhető meg.

Rövid távon nem várnak jelentős javulást a nagyvállalatok, az év elő negyedévében 1 ponttal csökkent a K&H nagyvállalati növekedési index, így továbbra is maradt a negatív tartományban. A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó kilátásait és terveit mutató hangulatindex -2 ponton áll, ami enyhe pesszimista hangulatot tükröz.

hirdetés X

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Kapcsolódó
Nehéz feladat előtt állnak a családi vállalkozások
Nehéz feladat előtt állnak a családi vállalkozások
„Az elmúlt két negyedévben lassú lejtmenetbe kapcsolt az index. Habár nem történt jelentős visszaesés, az azonban figyelmeztető jel, hogy az index nem tudja áttörni a nulla szintet” – mondta Rajnai Gábor, a K&H Vállalati divíziójának vezetője a pénzintézet sajtótájékoztatóján.

Ez annak tudható be, hogy a gazdasági környezet alakulását továbbra is negatívan látják a cégek, míg a saját helyzetükkel kapcsolatban inkább a kivárás jellemző. A makro részindex ugyanis az előző negyedévi -13 ponthoz képest is még lefele modult 1 ponttal, míg a vállalati részindex megtartotta az előző negyedévi 3 pontos értékét.

„A háború kitörése utáni konszolidációs időszakban volt egy minimális javulás, azonban összességében enyhén pesszimista, stagnáló vagy már-már negatív a tendencia” – húzta alá Rajnai Gábor.

Van is különbség, meg nem a cégméret szerint
Minél nagyobb egy cég, annál negatívabban látja a következő időszakot – derült ki a friss kutatásból. A közepes méretű vállalatok -4-es értéke romlást jelez, míg a nagyvállalatoknál minimális javulást látható az indexben.

Mindhárom árbevétel-kategória esetén megfigyelhető azonban, hogy a saját helyzetüket kedvezőbben ítélik meg, mint a gazdasági környezet alakulását. Bár ez a folyamat természetesnek tekinthető, hiszen a saját helyzetét mindig pozitívabban próbálják értékelni az emberek, ez nincs máshogy a cégek esetében sem.

A 2-3,9 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek hangulata az előző negyedévi -1 ponthoz képest 0 ponton áll,
míg a 4-9,9 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek várakozása az év végi 1 ponthoz képest a negatív tartományba, -4 pontra csökkent,
eközben a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégek kilátása a legnegatívabb, -5 ponton áll, igaz, ez kis mértékű javulást jelent a korábbi -7 ponthoz képest.
A felemás várakozások a pénzügyi kilátásokban is megmutatkoznak. Az árbevételnél javuló képet látunk, hiszen az előző negyedévi 0,6 százalékos bevételnövekedéshez képest most 1,6 százalékos bővüléssel terveznek a vállalatok, ami a belföldi és export piacokra egységesen jellemző.

Sajnos a profitkilátások nem változtak, a vállalatok az év végéhez hasonlóan most is 1,5 százalékos profitcsökkenéssel kalkulálnak. A várhatóan gyenge kereslet miatt a beruházási hajlandóság is visszafogott: továbbra is csak a vállalatok 40 százaléka számol valamilyen fejlesztéssel, ami némi visszaesés az előző negyedévi 42 százalékhoz képest.

Ahogy arról írtunk, a beruházási célokat tekintve a vállalatok továbbra is a technológiai fejlesztéseket helyezik előtérbe, a cégek 27 százaléka tervez ilyen beruházást. Kapacitásbővítést is sokan terveznek, jelenleg a vállalatok több mint tizede tervez ilyet megvalósítani.

A koronavírussal elbúcsúztunk a stabilitástól is
Tíz éve készíti a K&H a nagyvállalati gazdasági indexét, így már egy évtizedre visszamenőleg lehet megnézni a cégek várakozásainak változását.

„Jól tükrözi azt a drámai változást, ami a gazdasági környezetben történt. Az elmúlt évtized legszignifikánsabb változása egyértelműen a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború, illetve az ezekkel járó fokozott üzleti bizonytalanság” – értékelte a Vállalati dívizió vezetője.

2020 első negyedévéig, azaz a Covid19-járvány kezdetéig kiegyensúlyozott volt az index, azóta azonban egy látványosan hektikus mozgás látható.

Rajnai Gábor kiemelte: Ezzel együtt a minimum értékek is lényegesen lejjebb kerültek, főkent a gazdasági környezetre vonatkozó makro részindex esetén, de a főindex korábban stabil pozitív értéke helyett is már többször látunk negatív értéket.

Mire számíthatunk a jövőben?

„Az elmúlt tíz évben a hazai gazdaság fejlettségi szintje, vagyis a magyar vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 69 százalékáról 75 százalékára emelkedett” – monda Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A vállalkozások több mint 40 százaléka romlásra számít, míg csak egyharmaduk véli úgy, hogy javulni fog a hazai gazdasági helyzet.
Csökkent azoknak az aránya is, akik forintgyengülésre számítanak, ugyanakkor megugrott azon válaszadók száma, akik nem számítanak elmozdulásra a forintárfolyamban.
A kormányzati gazdaságpolitika már nem túl fontos a vállalkozóknak, 49 százalékról 28 százalékra csökkent az ezzel tervező vállalatok száma.
2004-től fokozatosan látszik egy lassú, de mérhető felzárkozási ütem. Ez a szint például sokkal magasabb Csehországban vagy Szlovákiában. A reál konvergencia terén még Románia is megelőzte hazánkat – emlékeztetett a vezető elemző. A K&H becslései szerint 2033-ra Magyarország a 85 százalékra érkezhet meg a felzárkozási szinten, míg a románok a jelenlegi dinamikát tartva a 100 százalékot is elérhetik.

A népesség segíthetné a dinamikát, ugyanakkor hazánkban a természetes fogyás és a kivándorlók száma is magas. A munkaképes korú lakosságban a régióban erős csökkenés látható. Itt szerencsére nem vagyunk utolsók, Lengyelország és Szlovákia is mögöttünk van például.

A munkaerőpiaci feszesség kedvező tehát jelenleg, a szakértő szerint ugyanakkor a foglalkoztatási szint ellaposodott az elmúlt időszakban, tehát nem valószínű, hogy Orbán Viktor munkaerőpiaci téren kitűzött céljai megvalósulhatnának.

„Azt azonban, hogy a következő évtizedben még inkább felzárkózzunk, és legalább 90 százalékos szintet érjünk el, nehéz lesz abból elérni, hogy több ember foglalkoztatunk, mivel a munkaképes, 17-65 éves korosztály 2034-ig előre láthatóan 162 ezer fővel csökken” – húzta alá Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

Pozitív pályára kell állítani a magyar gazdaságot

„A gazdaság fejlesztéséhez ezért hatékonyságjavulásra, a tőkebeáramlás fokozására és a munkaerő minőségi képzésére lesz szükség, a vállalati szektornak tehát ebbe az irányba kell lépni” – monda a K&H vezető elemzője.

A következő évtizedben tovább kell erősíteni a hazai gazdaság fejlettségi szintjét a hatékonyság javításával, a tőkebeáramlás fokozásával és a munkaerő minőségi képzésével, amelyekben a nagyvállalati szektornak meghatározó szerepe van.

A vállalati szektorban 13 százalékkal nőtt a K&H-nál felvett vállalati hitelek száma, emellett több mint 70 milliárd forintnyi zöld hitelt helyezett ki a pénzintézet a tavalyi évben.

„Tudnának beruházni a vállalatok, mert a likvid források jelentősen meghaladják a rövid lejáratú kötelezettségek értékét” – húzta alá Németh Dávid.

2024 végére 6,25 százalékos jegybanki alapkamattal számol a szakértő, ami az előzőekben bemutatott vállalati fejlesztésekre és beruházásokra is kedvezően hathat.