Tam_Bau
MENÜ
2024. árpilis 23.
Béla
Franciaország: a bolttulajdonosok államosítást követelnek

Franciaország: a bolttulajdonosok államosítást követelnek

azuzlet.hu

A francia kormány 10 ezer kisebb üzlet államosítására készül.

Az ötlet a kereskedelmi érdekképviseletektől érkezett. Cél a városképhez tartozó kis boltok megmentése a csődhullámtól. Aki vállalják a hosszú távú üzemeltetést, kedvezményes áron bérelhetik vissza a helyiségét. Szigorodnak a rövidtávú, Airbnb lakáskiadás szabályai is.

Államosítás és visszabérlés

A francia kormány 10 ezer kisebb bolt és olyan üzletek államosítását készíti elő, amelyekben a mindennapi igényeket kielégítő szolgáltatásokat nyújtanak. Többek között könyvesboltok, ruhaüzletek, fodrászatok, cipészetek, kulcsmásolók kerülhetnek az állami vagyonkezelő tulajdonába. Cél a belvárosok arculatának megőrzése. A kisebb kereskedelmi egységek az online vásárlás rohamos növekedése miatt évek óta egyre nehezebb helyzetben vannak. A korona-járvány miatti kijárási tilalom tovább rontott a helyzetükön. A küszöbön álló sosem látott gazdasági válságban pedig aligha lesz esélyük talpra állni.

A párizsi kormány már a héten elfogadhatja a rendeletet, amely felhatalmazza a Nemzeti Vagyonkezelőt (Caisse des dépots) a nehéz anyagi helyzetbe, csőd előtt álló kereskedők üzleteinek államosítására. A korábbi tulajdonos rögtön visszabérelheti a boltját, ha vállalja, hogy hosszú távon tovább folytatja benne a korábbi kereskedelmi tevékenységét. A Caisse des dépots járási szinten ingatlankezelőket fog létrehozni. Ez fogja állami pénzből megvásárolni a hozzá forduló, csőd előtt álló kereskedők üzleteit. A program az élelmiszerüzletekre nem terjed ki.

Az államosítás ötlete a 450 ezer vállalkozót tömörítő Kiskereskedők Nemzeti Szövetségtől érkezett.

Arra is kérik a kormányt, hogy legalább két évre tiltsa meg az online áruházaknak új logisztikai központok építését.

A Párizsban található ikonikus üzlet, a Fauchon. A hálózat segélyért folyamodott

A mostani intézkedést nem az első kormányzati mentőöv. Az elmúlt hónapokban vissza nem térítendő támogatásokkal, kamatmentes hitelekkel és a bérleti díj fizetéshez nyújtott segítséggel próbált segíteni a párizsi vezetés. A kiskereskedelem a hónapokig tartó kijárási tilalommal, az e miatt felpörgött online kereskedelemmel került akut válságba. Még a Franciaországban fogalomnak számító, 1886-ban alapított, a libamáj pástétomáról világszerte ismert delikátesz lánc, a Fauchon is kénytelen volt támogatást igényelni egy kormányzati segélyalapból.

Az online kereskedelem térnyerése

Az online kereskedők térnyerése évek óta tart. 2019-et 11,6 százalékos növekedés mellett 100 milliárd eurót meghaladó forgalommal zárták. Elsősorban ezzel magyarázzák, hogy a francia városokban a kereskedelmi célú üzlethelyiségek 12 százaléka tartósan üresen áll. A kistelepüléseken még rosszabb a helyzet.

Az intézkedés legalább annyira szól a városok védelméről, mint a kereskedelmi munkahelyek megmentéséről.

A boltok tömeges megszűnésével a városok elvesztik arculatukat. Üzletek nélkül egyre kevesebben sétálnak az utcákon. A centrumok kísértetvárosokká válnak.

Rendelet az Airbnb ellen

Szintén elsősorban városképvédelmi okokból akar a kormányzat az önkormányzatok nyomására határozottabban fellépni a rövidtávú lakáskiadás ellen. A legismertebb szállásközvetítő platform, az Airbnb nevével fémjelzett tevékenység leginkább Párizsban egyre nagyobb probléma. Az ingatlanok tömegesen tűnnek el a bérlakáspiacról. Ennek egyrészt árfelhajtó hatása van, másrészt a helyieket a belvárosok elhagyására kényszeríti.

Az utóbbi hatás mindenki számára érzékelhetővé vált az elmúlt hetekben a turisták számának drasztikus visszaesésével. A francia főváros központjának utcái a kijárási tilalom feloldása után is kihaltak maradtak.

Alig laknak franciák Párizs központjában.

A 2014 óta hivatalban lévő, néhány hete újraválasztott szocialista főpolgármester, Anne Hidalgo ígérete szerint egy évben maximum 30 napi lehet majd rövid távra lakást kiadni. Hasonló intézkedések más világvárosokban alig hoztak eredményt, mert az önkormányzatoknak nem volt személyi kapacitásuk a rendeletek betartásának ellenőrzésére – hívják fel a figyelmet a bérlők érdekeit képviselő civil szervezetek.