Tam_Bau
MENÜ
2022. június 30.
Pál
Engednie kell a német diszkontoknak

Engednie kell a német diszkontoknak

g7.hu

Várhatóan átlagon felüli árcsökkentést lesznek kénytelenek végrehajtani február elején.

Ahogy a KSH tegnap közzétett adatából kiderült, decemberben is 7,4 százalék volt az egy évre visszatekintő infláció, pedig az elemzők kivétel nélkül csökkenésre számítottak a szintén ekkora novemberi, 14 éves rekordot jelentő adat után. 2021 egészében így 5,1 százalék lett az infláció, ennél utoljára 2012-ben volt gyorsabb a pénzromlás üteme (egyebek mellett az áfaemelés hatására), 5,7 százalék.

A decemberi adat egyik érdekessége, hogy míg a korábbi hónapokban az élelmiszerek áremelkedése elmaradt a fő inflációs mutatóétól (azaz lefelé húzta az értékét), decemberben megfordult az arány, mert 8 százalékos élelmiszer-inflációt mért a statisztikai hivatal. Ez egyébként nem meglepő azok után, hogy saját (nem reprezentatív) mérésünk szerint az Aldiban és a Lidlben az alapélelmiszerek általunk megfigyelt köre 14 százalékkal drágult.

A kormány erre hat termék (cukor, csirke far-hát és -mell, étolaj, liszt, sertéscomb) árának befagyasztásával reagált, a kereskedőknek az október 15-i szintre kell visszavinniük ezeknek az élelmiszereknek az árait. A tegnap este megjelent kormányrendeletből kiderült az is, hogy ha akkor éppen akciós volt valamelyik termék, akkor a kedvezmény nélküli (azt megelőző) árat kell figyelembe venni.

Ez megegyezik az említett két diszkont, valamint a Penny Market és a Tesco árait figyelő sorozatunk logikájával, mi is mindig az akció nélküli árakat jegyezzük fel. Már csak ezért is érdemes megvizsgálni, hogy ezeknél az üzleteknél milyen hatása lehet a kormány február 1-jén élesedő árstopjának a teljes magyar kiskereskedelmi szektorhoz képest.

Noha a diszkontok az átlagosnál – a KSH inflációs felmérésében regisztráltnál – jellemzően olcsóbban adják az árszabályozásban érintett élelmiszereket, várhatóan átlagon felüli árcsökkentést lesznek kénytelenek végrehajtani február elején. A diszkontokban ugyan még decemberben is elmaradtak ezen árucikkek árai azoktól az átlagáraktól, amelyeket a KSH októberben regisztrált, az áremelkedés azonban több esetben meredekebb volt október és december között ezekben a boltokban az országos átlaghoz képest.

Ahogy már írtuk, nem országosan egységes árat határozott meg a kormány, hanem – Szerbiához hasonlóan – minden boltnak saját október közepi árszintjéhez kell visszatérnie. Így áll elő az a furcsa helyzet, hogy kedvező árszintjük ellenére az említett láncok számára fájóbb lehet az intézkedés, arányaiban az árakat az átlagosnál nagyobb mértékben kell majd leszállítaniuk. Biztosat azért nem tudunk mondani, mert nem a hónap közepén, hanem a végén jegyezzük fel az árakat, de valószínűleg nem tévedünk sokat, ha az október végi árakhoz viszonyítunk.

Mint az alábbi grafikonon látszik, a négy megfigyelt üzletlánc leginkább a tej, az étolaj és a csirkemell esetében kényszerül majd árcsökkentésre az év végi szinthez képest. Igaz, van ellenpélda is: a liszt ára a KSH számításai szerint tíz százalékkal emelkedett az elmúlt negyedévben, de ebből a vizsgált élelmiszerboltokban semmi sem volt érzékelhető (sőt, a Lidl vásárlói még kevesebbet is fizettek decemberben e termékért az októberi szinthez képest). Ez egyébként leginkább annak köszönhető, hogy ezekben az üzletekben szeptember-októberben emelték fel a liszt árát, főként az utóbbiban, így itt pont lehet jelentősége annak, hogy a hónap első vagy második részében cserélték-e ki az árcédulákat.

Amennyiben a fenti árváltozások átlagát nézzük, jobban látszik a diszkontok (és a Tesco) érintettsége. A csirke far-hátat megfelelő adatok hiányában kihagyva, illetve a sertéshúst némileg sajátos módon* figyelembe véve összességében öt százalékos áremelkedés volt tapasztalható a KSH adatai szerint a szabályozott termékeket nézve. Ehhez képest a Tescóban és a Penny-ben csak minimálisan, a Lidlben és különösen az Aldiban viszont jelentősebben emelkedtek az árak.

Az áremelkedés januárban is folytatódhat, vélhetően ez is szerepet játszott a februártól hatályos három hónapos árstop bevezetésében. Az intézkedés azonban várhatóan a fogyasztók szempontjából különösebb jelentőséggel nem bír majd, és a kiskereskedőknek is akad némi mozgásterük a veszteségeik kiegyensúlyozására, különösen azon nagyobb, külföldi szereplőknek, amelyeket az átlagnál nagyobb árcsökkentésre késztethetnek a következő hónapban a szabályok.

Az este megjelent rendelet az akciók hatásán túl még egy fontos kérdést tisztázott, amellyel mi is foglalkoztunk a tegnapi cikkünkben. Az új szabály miatt előfordulhatott volna ugyanis, hogy egy láncnak a beszerzési ár alatt kell értékesítenie élelmiszert, ami tilos. Ezt a problémát a rendelet azzal a huszárvágással oldotta meg, hogy a beszállító átadási ára ebből a szempontból megegyezik az október 15-ivel, vagyis – ha helyesen értelmezzük a rendeletet – ez a probléma akkor sem áll fenn, ha valójában közben a beszállító árat emelt, és az meghaladja a bolti árcímkén látható összeget.

Az más kérdés, hogy ettől még ugyanúgy alkudozás tárgya lehet a veszteség elosztása a beszállítók és a kiskereskedők között, még ha a kormányzati megszólalók azt is sulykolják, hogy a kiesést az utóbbiaknak kell állniuk, mert – legalábbis szektorszinten – bőven futja erre a nyereségükből.