Az emberi vérben is nő a szén-dioxid szintje
Évtizedeken belül elérheti a veszélyes mértéket.
Az emberi vérben megemelkedett szén-dioxid-szintre hívta fel a figyelmet egy ausztrál tanulmány, amelynek szerzői szerint egy fontos vérmarker évtizedeken belül elérheti az egészséges tartomány felső határát.
A kutatás eredményei különösen a gyerekek és serdülők szempontjából fontosak, akiknek fejlődő szervezete a leghosszabban lesz kitéve a légkör növekvő szén-dioxid-tartalmának – hangsúlyozza a Kids Research Institute Australia (The Kids). A kutatásban az intézet az ausztrál Curtin Egyetemmel és az Ausztrál Nemzeti Egyetemmel közösen az Amerikai Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (NHANES) több mint két évtizednyi adatait elemezte, és 1999 és 2020 között 7000 ember vérének összetételében folyamatos változásokat találtak, amelyek szorosan követték a légköri szén-dioxid-szint emelkedését.
Az Air Quality, Atmosphere and Health című folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy a vér bikarbonát- (szérum-hidrogén-karbonát) szintje, amely egy szén-dioxidhoz kapcsolódó vérmarker, 1999 óta körülbelül 7 százalékkal emelkedett a légköri szén-dioxid-szint emelkedését tükrözve, a kalcium- és foszforszint ugyanakkor csökkent.
Alexander Larcombe, a tanulmány vezető szerzője, a The Kids tudósa szerint az eredmények arra utalnak, hogy az emberi test máris megpróbálhat alkalmazkodni a légkör változásához, aminek azonban hosszú távú fiziológiai következményei lehetnek.
A bikarbonát központi szerepet játszik a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartásában. Amikor a szén-dioxid szint emelkedik, a szervezet több bikarbonátot tart vissza a vér pH-értékének stabilizálása érdekében. A tartós kompenzáció azonban fiziológiai következményekkel járhat.
„Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a modellek szerint az átlagos bikarbonátszint 50 éven belül megközelítheti a ma elfogadott egészséges tartomány felső határát” – mondja Larcombe, megjegyezve, hogy „a kalcium- és foszforszint is elérheti az egészséges tartomány alsó határát még ebben a században”.
A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy a hagyományos éghajlati mutatók mellett a légkör összetételét és a népesség biomarkereit is követni kell, hogy felmérjék a klímaváltozás emberi szervezetre gyakorolt hosszú távú hatásait.
