MENÜ
2024. árpilis 16.
Csongor
Az 50 legjobb magyarországi gimnáziumba szinte kizárólag gazdag szülők gyerekei járnak

Az 50 legjobb magyarországi gimnáziumba szinte kizárólag gazdag szülők gyerekei járnak

qubit.hu / Kende Ágnes

Legtöbbször három budapesti gimnázium áll egymást váltva az első három helyen.

Hogy mekkora jelentősége van a gimnáziumok életében a HVG 100 legjobb gimnáziumáról szóló rangsornak? Balla István, a HVG újságírója, a 2023-as toplista szerkesztője azt mondja, hogy volt olyan gimnázium, ahol a tanárok pezsgőt bontottak, amikor bekerültek az első 10-be. „Pedig nem győzzük hangsúlyozni az iskoláknak, hogy teljesen mindegy, ha néhány helyezéssel lejjebb vagy feljebb van az iskolájuk, a gimnáziumok mégis nemzeti tragédiaként élik meg, ha pár helyezést rontanak, holott egyszerűen csak arról van szó, hogy a végzős évfolyamnak az adott évben éppen jobban vagy rosszabbul sikerült az érettségije.”

A listán, amit a HVG 2001 óta tesz közzé külön kiadványában, legtöbbször három budapesti gimnázium áll egymást váltva az első három helyen: a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium és az Eötvös József Gimnázium. A ma Magyarországon működő 891 gimnázium 50 legjobbikába, de a top 10-be biztosan öt-tízszeres túljelentkezéssel lehet bejutni, ami azt jelenti, hogy ezek az iskolák olyan szinten válogatják ki a gyerekeket, hogy Balla szerint „ott arra kell egy pedagógusnak felkészülnie, hogy olyan kérdéseket tesznek fel a diákok, amiket egyetemen szoktak kérdezni”.

A gimnáziumok HVG-s rangsora a matematika-, magyar- és történelemérettségi átlagaiból, a kompetenciamérési eredményekből, a nyelvi érettségiből és az egyetemi felvételi arányokból áll össze. „Ez egy lista. Nem azt mondjuk, hogy ez a jó iskolák listája; hogy ezek azok az iskolák, ahol minden gyerek jól érezné magát, vagy hogy ezek a leginnovatívabb iskolák. Mi csak annyit állítunk, hogy ezeknek a paramétereknek az alapján ezt a rangsort lehet felállítani. Egyébként ezek azok az adatok, amik rendelkezésre állnak, mert arról sajnos nincs adat, hogy hogy érzik magukat a gyerekek egy adott iskolában” – mondja Balla.

De a legjobb gimnáziumokba felvett diákoknak a kiemelkedő tanulmányi teljesítményen kívül van még egy közös tulajdonságuk: eredményeik erősen korrelálnak a szüleik vagyoni és iskolázottsági helyzetével, így valójában ezek az eredmények nemcsak a gyerekek szuperképességeiről, hanem szüleik társadalmi-gazdasági státuszáról is sokat elárulnak.

„Ha ide bekerülsz, akkor te már valaki leszel a társadalomban” – mondja Galambos Attila pedagógus, a módszertani képzéseket nyújtó Újpedagógia szervezet alapítója (a Qubiten megjelent cikkei itt olvashatók), aki számtalan olyan szülővel találkozott vagy konzultált, akiknek a központi felvételi élet-halál kérdés volt, és „ha a gyerek mégsem teljesített jól a felvételin, az óriási kudarcélmény volt az egész családnak”.

Épp ezért a HVG top 100-as rangsorát számos kritika érte az elmúlt évtizedben: a legfőbb kifogás vele szemben, hogy akaratlanul is belekergeti az iskolákat a rangsoreredmények hajszolásába, ami épp az ellenkezője annak, ami az oktatás társadalmi célja és a diákok érdeke lenne, nevezetesen, hogy minden gyerek hozzáférhessen a jó minőségi iskolákhoz. Emellett az ilyen rangsorok éppen azokat a társadalmi egyenlőtlenségeket és előítéleteket állandósítják, amelyek felszámolására az oktatási rendszernek törekednie kellene. Nem véletlen, hogy vannak helyek, ahol egyenesen tiltják a hasonló listák közzétételét: ide tartozik Svájc, Katalónia és Kenya, ahol attól félnek, hogy a listázás felerősítené az intézmények közötti versengést, a rangsorban elöl lévő iskolák pedig emiatt lefölöznék a legjobb képességekkel rendelkező, magas státuszú gyerekeket, ezzel elválasztva őket a többi diáktól.