Az Spar azzal vádolta a magyar kormányt, hogy megszegi az uniós jogot, és felszólította Brüsszelt, hogy avatkozzon be a működését érintő "pusztító" hatások enyhítése érdekében. A cégcsoport azt állította, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök kormánya által 2022-ben bevezetett különadó („extraprofitadó”) diszkriminatív volt, és számos uniós jogszabályt sértett, többek között az áruk szabad mozgásával kapcsolatosakat.

A Spar kifogásolja a különadót, illetve azt is, hogy a magyar kormány árstopot vezetett be egy sor élelmiszerre. Utóbbi intézkedés miatt egyébként a boltoknak több terméket is alacsonyabb áron kellett értékesíteni, mint amennyiért beszerezték azokat. A Spar kifogásolja, hogy egyes intézkedések még úgy is érvényben maradtak, hogy az infláció jelentősen csökkent.

Az EU-hoz benyújtott panasz szerint a Spar azt állítja, hogy a szóban forgó intézkedések egyértelműen összeegyeztethetetlenek az uniós joggal. A panasz szerint – amelyet a Financial Times is megkapott – a kormány beavatkozása mintegy 90 millió euróval növelte a Spar költségeit, és 2023-ban közel 50 millió eurós veszteséget okozott a vállalkozásnak.

Arról, hogy a külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi cégek elégedetlenek egyes döntésekkel, és uniós intézményekben jelezék kifogásaikat, már tavaly tavasszal írtunk saját értesülésként itt és itt.

A témát a Pénzcentrumnak adott interjújában is érintette Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. elnök-ügyvezető igazgatója. "Ebben a kereskedők sérültek, és nem csak a Spar, ha megnézi az éves beszámolókat, látszik, hogy mennyivel esett vissza a szektor jövedelmezősége már tavalyelőtt, a tavalyi beszámolók pedig egyelőre még nem nyilvánosak, de nem lennék meglepve, ha hasonló tendenciákkal találkoznánk. De például a tejágazatban is a GVH lefolytatott egy teljes ágazati vizsgálatot, és megállapították, hogy egyedül a kereskedelmi szektorban volt profitcsökkenés, mind a termelőknél, mind a feldolgozóknál szinten maradt a profit. Ebbe a legtöbbet a kereskedők tették bele" - mondta Heiszler.

A Spar a második legnagyobb kiskereskedő Magyarországon a forgalom alapján. Orbán Viktor már régóta a külföldi vállalatokat okolja a magasabb élelmiszerárakért, tavaly azt állította, hogy azok „az indokoltnál jobban megemelték az árakat”, írja az FT. A Portfolio egyébként több cikkben is foglalkozott azzal, hogy a drágulást nem a kiskereskedelemben kell keresni, hanem sokkal inkább az alapanyagok drágulása és az élelmiszeripar hatékonytalansága, versenyképtelensége a fő felelős. Meg persze a forint esése, ami miatt megdrágultak az importált termékek.

A kormány által bevezetett új rendszer szerint a kiskereskedőknek egy 20 termékkategóriából álló listáról - többek között hal, baromfi, tojás és kávé - legalább egy terméket az előző 30 nap átlagárához képest 10 százalékos kedvezménnyel kell kínálniuk. Ez a kötelező akciók rendszere. A Spar panasza szerint a kormány intézkedései felborítják a kereslet és a kínálat egyensúlyát a mezőgazdasági és élelmiszerpiacon, diszkriminatív módon lehetővé teszik a kis, független kiskereskedők és a franchise-hálózat tagjai számára, hogy elkerüljék az ilyen veszteségeket.

A magyar kormány nem válaszolt a Spar panaszait kommentáló megkeresésre, de az Európai Bizottság nem kívánt nyilatkozni. Az FT megjegyzi, hogy Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta többször folyamodott unortodox adóztatáshoz, és korábban a pénzügyi szolgáltatások, az energiaipar és a távközlés ágazatát vette célba.

 

 

• Spar
• panasz
• különadó