Az elmúlt években eddig sosem látott módon nőtt meg a hús- és állati eredetű alapanyagoktól mentes élelmiszerek piaca és kínálata. Ezt a 2020-as új típusú koronavírus-járvány még tovább gyorsította, mivel a húsipar eszköz- és erőforrásigényét a pandémia bizonyos időszakaiban képtelenség lett volna kiszolgálni a világban. A feldolgozás és a gyártás leállásai és fennakadásai a szélesebb közvélemény számára is megmutatták: a növényi eredetű élelmiszerek, hús- és tejtermékpótló alternatívák valódi megoldást jelenthetnek a válság alatt is. A piaci szereplők pedig egyre nagyobb lehetőséget látnak ebben az élelmiszeripari szegmensben: a Barclays elemzői 140 milliárd dollárra taksálják a növekedést az elkövetkező évtizedben.

Nem csak elvi kérdés

A húsfogyasztás visszaszorítása pedig nemcsak elvi kérdés és egyáltalán nem csak az állatokkal szemben alkalmazott kegyetlenség csökkentéséről szól. A húsipari készítmények előállítása – például egy hamburgerpogácsa gyártása – az üvegházhatású gázok nagy mennyiségének kibocsátásával, jelentős mennyiségű víz felhasználásával, illetve egyéb erőforrások bevonásával történik. Azonban a környezetterhelésen túl mérlegelendő az is, hogy a Föld dinamikusan gyarapodó lakosságát hamarosan képtelen lesz kiszolgálni a globális húsipar. Olyan megoldásra van tehát szükség, amely képes feloldani a várható élelmezési válságot és élhető kompromisszumot jelent a fejlődő és a fejlett világban egyaránt.
A növényi alapú élelmiszerek e szempontok mentén jelentenek kedvező alternatívát: előállításuk során jelentősen kevesebb a károsanyag-kibocsátás, valamint egységnyi termény – vagy, ahogy az élelmiszeripari termékeket összehasonlíthatjuk, egységnyi mennyiségű energia [kcal]) – előállításához jóval kevesebb víz és termőterület szükséges.

Meglepő szereplő a dobogó legalsó fokán

A Tudatos Vásárlók Egyesülete már évek óta foglalkozik a hús- és tejtermék-alternatívákkal, az Environmental Working Group (EWG) kutatása alapján pedig 2012-ben rangsorolták a legnagyobb környezetterhelést jelentő élelmiszereket. Nem meglepő módon a bárány- és marhahús végzett az első és a második helyen, azonban a bronzérmet a sajtok nyerték el. A kutatásban a termékek teljes életciklusára vetített környezeti hatásokat vizsgálták, így jutottak arra a következtetésre, hogy a húsok mellett a sajtokkal kapcsolatban is ideje változtatnunk fogyasztási szokásainkon.

Ismerős ízek, új megoldások

A húsmentes étkezés egyáltalán nem új keletű a világban, mégis, az európai és amerikai emberek számára talán meglepő lehet a gondolat, hogy annak ellenére szokjunk le a húsevésről, hogy nem szeretnénk vegánok vagy vegetáriánusok lenni. Mivel az ismerős ízekről és megszokott textúrákról nagyon nehezen mondunk le, az élelmiszeripar célja az, hogy olyan alternatívákat kínáljon, amelyek ezeket idézik. Nem véletlen, hogy a legtöbb esetben nem változtatják meg az elnevezést sem jelentősen: így vega fasírtokkal, húsgolyókkal, hotdoggal, baconnel vagy virslivel ugyanúgy találkozhatunk, mint ahogy tejnek nevezzük azokat a növényi készítményeket is, amelyeket magvakból állítanak elő tejpótlásra.
A valódi különbség az alapanyagokban és a gyártástechnológiában rejlik. Más alapanyagok feldolgozásával, új eljárásokkal készítik el azokat az élelmiszereket, amelyek így az asztalunkra kerülhetnek hús és tejtermékek helyett. A CB Insights riportja szerint pedig 2020-ban világszerte növekedés mutatkozik mind az eladásokban, mind a piaci szereplők számában, ami további innovációt és még több alternatívát jelent az ágazatban.
A piaccal párhuzamosan azonban növekszik a szkeptikusok és az ellenérvek száma is. Ugyanis a húsmentes megoldás nem mindig jelent egészségesebb alternatívát: már ami a kalóriaszámot vagy éppen a zsírszázalékokat jelenti. Tavaly a qubit.hu részletesen körüljárta a húsmentes húsban rejlő kockázatokat, az általuk hivatkozott kutatásokban az alternatív készítmények nem jelentettek beltartalmilag egészségesebb alternatívát a hagyományos termékeknél. Épp ezért érdemes az egyéni preferenciák mellett az egészségügyi sajátosságokat is figyelembe venni a választás során.

Ami mindenben ott van: a szója

A húspótlás mindenképpen kulcsfontosságú a környezetvédelemben, a WWF szerint mégsem elég csak a váltáson gondolkodnunk. A szervezet szerint a szója – amelyet nemcsak emberi fogyasztásra szánnak, hanem a takarmányozásban is hatalmas szükség van rá –, önmagában és a jelenlegi termesztési és feldolgozási körülmények között még nem nevezhető tökéletesen klímabarátnak. Ahogy egyre több címkén és egyre több terménnyel kapcsolatban olvashatjuk, hogy megbízható, ökológiailag és foglalkoztatásilag etikus forrásból származik, úgy a szójával kapcsolatban is érdemes ezeket a szempontokat mérlegelni. Ugyanis addig, amíg a fogyasztásra szánt szója termesztéséért esőerdőket irtanak, nem igazán beszélhetünk valódi környezetvédelemről vagy klímatudatos táplálkozásról.

Alternatívák hosszú távra
Amikor a különböző állati eredetű élelmiszereket helyettesítő növényi alternatívákról esik szó fontos, hogy ne csak átmeneti megoldásként gondoljunk rájuk. Habár egyelőre nem érezzük az idő sürgetését – Magyarországon a járványidőszakban sem volt komolyabb élelmiszerhiány ezekből a cikkekből –, hosszú távon érdemes megfontolnunk a váltást. Ha nem is 100%-ban, de alkalmanként érdemes lemondanunk egy-egy hamburgerről, vagy kísérleteznünk a növényi tejekkel. Ez pedig csak egy példa abból, hogy mennyi mindent tehetünk az egyén szintjén egy élhetőbb jövőért – ehhez pedig a szó szoros értelmében elég, ha átrendezzük a tányérunkat, és mást helyezünk a kosarunkba.

Kun Zsuzsanna
a szerző cikkei

a 'friss hírek' rovat további cikkei

hirdetés