Tam_Bau
MENÜ
2022. június 30.
Pál
A bolti árstop a kicsiket fenyegeti leginkább

A bolti árstop a kicsiket fenyegeti leginkább

napi.hu

Az árstop nagyjából 20 milliárd forint bevételkiesést okoz a szektornak.

A februártól induló bolti árstopnak fogyasztói oldalról nagyon jelentős hatása nem lesz, a kiskereskedelem nagyobb szereplői, különösen a multinacionális cégek viszonylag egyszerűen tudják majd ellensúlyozni a kieső bevételeiket - véli a G7 elemzése.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón azt mondta, a kormány nem kompenzálja a kereskedőket, és az árstop a számításaik szerint nagyjából 20 milliárd forint bevételkiesést okoz a szektornak, aminek az éves nyeresége 140-150 milliárd forint.

Ez is ügyes kommunikáció, a kiskereskedelem jelentősebb szereplői, és különösen a multinacionális cégek viszonylag egyszerűen tudják majd ugyanis ellensúlyozni a központilag maximált ár miatt kieső bevételeiket, már amennyiben ez a bevételkiesés náluk realizálódik - írta a portál, amely a helyzete a liszt példáján keresztül részletezte.

A lisztnél például a búza megtermelésénél kezdődik a folyamat a mezőgazdaságban, amit a termelők itthon és külföldön is eladhatnak. Az ármaximálás minden más változatlansága mellett a hazai termelőket a külföldi piacok, a magyarokat pedig a külföldi beszállítók felé tolja.

Liszt úgy lesz a búzából, hogy a malom megőrli, és a nagy áruházak polcaira az így létjövő termék azután jut el, hogy az adott lánc tenderén a nyertes jobbnak bizonyul számos másik indulónál. A lisztet a nyári aratás után általában szeptemberben árazzák, és az beszállítói szerződések hosszabb időszakra, többnyire egy évre vonatkoznak, ami alatt alapesetben nem változik az átvételi ár.

Probléma akkor van, ha az árnak változnia kell. A magyar szabályozás szerint a kiskereskedelem jelentősebb szereplői beszerzési ár alatt nem árazhatnak terméket. A G7-nek nyilatkozó szakértő szerint így ha az októberi fogyasztói ár alatta van a jelenlegi beszerzési árnak, akkor az új szabály törvénytelenségre akarja kötelezni a boltot. A bolt ezt nem teheti meg, ez vis maior helyzet, amire hivatkozva fel lehet mondani a beszerzői szerződést vagy módosítást lehet kérni.

Innentől kezdve az a kérdés, hogy a szereplők meg tudnak-e állapodni egy új árban. Ha nem tudnak, akkor a bolt választhat, hogy kilistázza a terméket, tehát szélsőséges esetben nem lesz 2,8 százalékos tej, csak 1,5-ös. Vagy pedig új tendert ír ki, de ha arra nem jelentkezik olcsóbb beszállító, akkor nem lesz a termék a boltban. Egy másik eshetőség, hogy a tejüzem csökkenti a 2,8-as tej árát, és növeli az 1,5-öst, hogy a pénzénél maradjon, de bizonyos termékek esetében, például a cukornál vagy húsoknál sokkal kisebb a tér az ilyen egyensúlyozgatásokra.

Más termékek árának emelését a boltok viszont egyszerűbben megléphetik, és itt éppen azokat a külföldi szereplőket hozza előnybe a kormány, akikkel szemben a magyar szereplők térnyerését tartaná kívánatosnak.