Tam_Bau
MENÜ
2022. június 30.
Pál
Törvény már van, de senki nem tudja hogyan lehet betartani

Törvény már van, de senki nem tudja hogyan lehet betartani

hvg.hu

Hiába hatályos az élelmiszermentésről szóló törvény, senki nem tud semmit arról, hogy is lehet betartani.

Már életbe lépett a lejáró élelmiszerek rekvirálását lehetővé tevő jogszabály, de a végrehajtás részletei továbbra sem ismertek. Az élelmiszer-kereskedelmi láncok május végéig kaptak időt, hogy felkészüljenek, addig még egyeztetnek is ezekről a kormányzattal.

Február 1-jén életbe lépett az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény decemberi módosítása. Ez az a jogszabály, amelynek célja, hogy rábírja az élelmiszer-kereskedő láncokat – legalábbis a 100 milliárd forintnál magasabb éves bevétellel rendelkezőket – arra, hogy megelőzzék az élelmiszer-pazarlást. És ez az a jogszabály, amelyet első napvilágra kerülésekor úgy értékeltek, hogy a kormány ezzel regulázza meg a külföldi tulajdonú élelmiszerláncokat, amelyektől minden a hazai láncokat előnybe hozó, és őket gáncsoló kormányzati igyekezet ellenére sem akarnak elpártolni a vásárlók.

A törvénymódosításokban például előírják, hogy az élelmiszerláncok ajánlják fel az államnak, pontosabban az Élelmiszermentő Központnak azon általuk forgalmazott élelmiszereket, amelyek minőségmegőrzési ideje 48 órán belül lejár (igaz, ezeket más karitatív szervezeteknek is felajánlhatják, akár az ÉMK közreműködése nélkül is). Azt is előírják, hogy nevezzenek ki élelmiszermentési felelőst, és hogy készítsenek élelmiszerhulladék-mentési tervet, amibe beleveszik, hogy mekkora hulladékkal számolnak. Ha pedig 2 százalékkal nagyobb mértékben eltérnek a tervtől, bírságra számíthatnak, aminek mértéke legalább 15 ezer forint, vagy a megelőző üzleti évre vonatkozó felügyeleti díj 0,6 százaléka, ami egy pont 100 milliárd forint bevételű lánc esetében is 600 ezer forintot jelent. A tervben az élelmiszer-adomány típusát és mennyiségét is meg kell jelölni.

A törvénymódosítást, amely mintegy mellékesen 2,5-ről 2,7 százalékra emeli a kiskereskedelmi adót is, korábban számos kritika érte, többek között diszkriminatív volta miatt, vagy mert ellentmond a tulajdonjognak, és hogy túl rövid a végrehajtására hagyott idő.

Az sem derült ki, hogy a jogszabályt miért kellett kivételes eljárásban tárgyalni, és mindössze egy nap alatt átvinni a parlamenten. Pláne, hogy az elfogadott jogszabályt a megszavazása után még aznap pontosították, és május 31-ét jelölték meg mint azt a határidőt, amíg a láncoknak végre kell hajtaniuk a fenti lépéseket.

A törvény elfogadásakor azonban még több részletkérdés is nyitott volt, így többek között, hogy

  • fizikailag vajon az ÉMK-hoz kerülnek-e majd a felajánlott élelmiszerek,
  • és ha igen, ezeket hogyan fogják összegyűjteni és szállítani,
  • miként biztosítják az esetlegesen hűtést igénylő áruk biztonságos tárolását,
  • vagy hogy miként kell elszámolni a termékek utáni áfával?

A jogszabály február 1-jével hatályba lépett, sőt időközben létrejött az az állami cég is, amelynek feladata lesz a láncok felajánlásainak újraelosztása, de a fenti kérdések továbbra sincsenek tisztázva, és hiába küldtünk megkeresést a törvényt benyújtó Agrárminisztériumnak vagy a kérdéses állami cég feletti felügyeleti joggal felruházott Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak, egyelőre nem kaptunk választ. A Nébih türelmet kért, mivel több kérdés még nem tisztázott a jogszabály alkalmazása körül.

Ez azonban nem véletlen, ahogy az sem, hogy még elfogadásakor kitolták a jogszabályban foglalt kötelezettségek végrehajtásának határidejét. Amikor pedig iparági forrásainknál arról érdeklődtünk, hogyan készülnek a törvény végrehajtására, azt jelezték, hogy az ügy „még képlékeny”, és később térjünk rá vissza.

A részletekről egyeztetések indulnak a kereskedelmi láncok érdekeit képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és a kormányzat között. Erről Vámos György, az OKSZ főtitkára beszélt a hvg.hu-nak.

A főtitkár szerint az, hogy május 31-re tették az élelmiszermentési terv elkészítésének határidejét, azt jelenti, hogy ekkortól fog indulni a kötelező felajánlás is. Addig pedig még egyeztetnek a részletekről. A főtitkár bízik benne, hogy a folyamat zökkenőmentes lesz, és választ kapnak minden kérdésükre az ügyben.