Lassan, de biztosan közeledik az év azon szakasza, amikor a növények éledezni kezdenek, majd elindul az a gyümölcsöző körforgás, amit vegetációs időszaknak nevezünk. A növények különböző stratégiákat követnek abban, hogy miképpen alkalmazkodjanak a hideghez, majd álljanak készenlétben, amikor a hőmérő higanyszála elkezd felfelé kúszni. Ezt a rendkívül fontos időszakot azonban egyre inkább átrajzolja a felmelegedés és az évszakok elcsúszása.

Ez idő tájt, január közepén már sok lelkes természetkedvelő alig várja, hogy végre felébredjenek a növények, zöldbe boruljanak az erdők és a gyepek. De most még nyugalmi állapotban van a természet. Ennek az időszaknak is két szakasza van:

Mélynyugalmi szakasz, amely fajonként más és más.

Ez a szakasz az őszi lombhullatást követően érkezik meg, a növényeket hormonok gátolják abban, hogy hajtásnak induljanak. Egyes korán virágba boruló fajoknál már január végén befejeződik ez az időszak.
Ha a fajra jellemző nyugalmi állapot ideje letelt, de még hideg van, a növény kényszernyugalmi állapotba kerül.
Kényszernyugalmi szakasz, amely nagyban függ az időjárástól.

Ha még túl hideg van a mélynyugalmi időszak végén, a növény „megvárja” a megfelelő időjárást.

Januárban még nem kell tartani egy kis enyhüléstől, hiszen ilyenkor javarészt még mélynyugalmi állapotban vannak növényeink. Azonban ha tél végén beviszel egy levágott ágat, és vízbe teszed, hamar kiderül, hol tart épp a gyümölcsfád. Ha ugyanis pár napon belül kihajt, akkor már kényszernyugalmi állapotban van. Ezt a nyugalmi állapotot követi majd a vegetációs időszak, amikor a növény végighalad a hajtás, a rügyfakadás, a virágzás, végül a termésérlelés fázisán.

Mi az a vegetációs időszak?

Minden kertkedvelő (köztük persze én is) tűkön ülve várja, hogy a hőmérséklet tartósan 5 °C felé emelkedjen. Ez ugyanis a vegetációs időszak kezdetét jelöli. A növények csodálatosak: még a föld alatt is érzékelik a hőmérsékletváltozást, a fény változásait, a nappalok és az esték hosszát. Az „órájuk” jelez nekik, hogy készen álljanak-e a növekedésre, vagy még nyugalmi állapotban szendereghetnek valameddig.

A növények nagy részének több hétre, hónapra is szüksége van ahhoz, hogy termést érleljen. Ezért a nyár és az ősz a leggazdagabb időszak, ha a kertet nézzük. A vegetációs időszakon belül fenológiai szakaszokat is megkülönböztetünk: ezek különböző fejlődési szakaszok: rügyfakadás, virágzás, majd termésérlelés. Ezek a szakaszok minden fajtánál eltérő hosszúságúak, és az időzítésükben is vannak eltérések. Gondolj csak a korai vagy a kései káposztára!

Mettől meddig tart a vegetációs időszak?

Magyarországon legalább 5 °C feletti középhőmérséklet kell ahhoz, hogy a mély- vagy kényszernyugalmi állapotból a növények belépjenek a vegetációs időszakba. Ehhez persze szükségesek a megfelelő környezeti feltételek is, de általánosságban elmondhatjuk, hogy a napi középhőmérséklet a mérvadó.

A déli, melegebb tájakon ez az időszak korábban kezdődik, északon valamivel később. A terület elhelyezkedése is sokat számít. Például nálunk, Tardoson később indul be ez az időszak, mint a tőlünk 10 km-re fekvő Tatán.

A vegetációs időszak Magyarországon nagyjából márciusban kezdődik, ezután november végéig számíthatunk termésre. A tél- és fagyálló növények esetében is befejeződik a növekedés november végéig.

Hogyan alkalmazkodnak a növények ehhez az időszakhoz?

A növények nem bízzák a véletlenre a fejlődésüket. Minden faj másképp alkalmazkodik a nyugalmi állapotból aktív életmódra váltáshoz. Például a mérsékelt övi növények tápanyagot raktároznak, hogy tavasszal gyorsabban növekedésnek indulhassanak. Az idő betájolásában a növényeket a fenológiai szakaszok segítik.

Még az örökzöld növények fotoszintézise is lassul a nyugalmi időszakban, ám ők kétségtelenül minden porcikájukkal a zordabb körülményekhez alkalmazkodnak.

A növényeknek kétségtelenül szükségük van a nyugalmi állapotra ahhoz, hogy aztán a vegetációs időszakban „brillírozzanak”. Ám az éghajlatváltozás keményen rányomja a bélyeget erre a természeti körforgásra is. Hiszen az évszakok eltolódnak, rövidebb a nyugalmi időszak, és később is kezdődik.

Hogyan hat a klímaváltozás a vegetációs időszakra?

A melegebb magyar tájakon, délen és az Alföldön már most hetekkel eltolódik a vegetációs időszak. A hegységek esetében ez még nem figyelhető meg, de a melegebb tájakon már februárban hajtani kezdenek a növények. Itt elsősorban a hidegtűrő növényekről van szó. A melegtűrők esetében áprilisban indul el a vegetációs időszak, országrésztől függően a hónap elején vagy végén.

Ennek az eltolódásnak több negatív következménye is van. Például az, hogy a növények egy része nem tolerálja a tavaszi fagyokat: a csírázásnak, virágzásnak indult növények képtelenek termést érlelni a fagyok után. Gondoljunk a sárgabarackra, a virágzó gyümölcsfák elfagyására! De nem csak a korai tavasz okoz gondot.

Az évszakok rövidülése sem segíti a növények helyzetét. A hosszú, meleg ősz és az egyre rövidebb tél is megzavarja ezt a folyamatot. Ahogyan a csapadék egyenlőtlen eloszlása is. A durván aszályos időszakok, majd a súlyos árvizek a növények vegetációját is felborítják. Aszályos időszakban ugyanis könnyen lehet, hogy el sem jutnak a termés érleléséig. Jellemző probléma az is, hogy a hőmérséklet emelkedése felgyorsítja a növény életciklusát, így a növény gyorsabban fejlődik, kevesebb ideje marad a fotoszintézisre, tehát kevesebb szemet és kisebb termést ad.

A forró nyarak és a fagymentes telek nem pusztítják el a kórokozókat sem, ennek hatására megnő egyes invazív fajok előfordulásának gyakorisága (csak egy példát említek: poloska). A hosszabb tenyészidő kedvez ezeknek a kártevőknek, akár több generáció is képes kifejlődni.

A jövőben az említett hatások miatt a flóra átalakulására számíthatunk. A vegetációs időszak és a nyugalmi időszak váltakozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a növények békében végigvihessék az életciklusukat. A kérdés csak az, hogy az egyre radikálisabb eltolódások mennyire szabják majd át az égövek növényvilágát, és milyen hatással lesznek az élelmezésünkre.

 

• kert
• kertészkedés
• vegetációs időszak