Tam_Bau
MENÜ
2024. március 2.
Lujza
Tovább hitelezünk az államnak

Tovább hitelezünk az államnak

azenpenzem.hu/ Szerző: B.Varga Judit

Az újfajta PMÁP elindulásával lelassulhat a lakossági állampapírok értékesítése.

Az Államadósság Kezelő Központ azzal számol, hogy jövőre 1632 milliárd forinttal növeli a lakosság az állampapír befektetéseit. Ez körülbelül annyi, mint amennyi kamatot kapnak majd a jelenlegi állampapírjaik után a háztartások. Új állampapírok is jönnek majd, de biztos nem fizetnek majd annyit, mint a múlt héten kivezetett PMÁP.

Hatalmas rohamot hozott a 2033/I sorozatú Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) két hete bejelentett lecserélése. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az utolsó pillanatban, még november 27-én, hétfőn 150 milliárd forinttal megemelte a kibocsátási mennyiséget, végül kedden, november 28-én délutánig (amíg vásárolni lehetett belőle) rekordot döntött az értékesítés: összesen 779,2 milliárd forintot adtak el belőle. (Ezért még november 29-én újabb 30 milliárddal emelték meg a kibocsátási mennyiséget.)

Egyes értékesítési pontokon még hosszú sorok is kígyóztak, hiszen a 2033/I sorozatú papír még infláció plusz 0,25 százalékpont kamatprémiumot fizet, ami jövőre 18 százalékos (vagy akár e feletti) kamatot jelent. A helyette - november 30-ától - kapható 2032/I jelzésű PMÁP pedig az első kamatperiódusra, 2025. április 22-ig fix, évi 9,9 százalék kamatot ad, majd a második, 2025. áprilisban kezdődő kamatperiódustól változó kamatozású állampapírrá válik. Ekkortól évi 0,5 százalék kamatprémiumot fizet az infláció felett, majd a 6. évtől, 2029 áprilisától 1 százalék lesz a kamatprémium. Hiába lesz tehát nagyobb a kamatprémium mintegy másfél év múlva, nem mindegy, hogy valaki 18 százalékot vagy 9,9 százalékot kap jövőre a pénzére.

Eltűnt a legjobb, mégis sok pénzt szednének be

Az újfajta PMÁP elindulásával lelassulhat a lakossági állampapírok értékesítése, de persze az sem lesz mindegy, hogy milyen más alternatívák lesznek a befektetésekre. A Pénzügyminisztérium és az ÁKK múlt pénteken mutatta be a 2024-es finanszírozási tervét. Ebben azzal számolnak, hogy a költségvetés 2024-es nettó finanszírozási igénye 2515 milliárd forint, amelyet 2643 milliárd forint nettó kibocsátás finanszíroz. A finanszírozási igényt meghaladó nettó finanszírozás a likviditási tartalékokat növeli.

A tervek szerint a forint lakossági állampapírok 1 528 milliárd forint értékben fedezik a nettó finanszírozási igényt, az intézményi forint piacon negatív kibocsátással számolnak (több jár le, illetve vásárolnak vissza, mint amennyit kibocsájtanak), míg a nettó deviza-finanszírozás összesen 987 milliárd forint értékben járul hozzá a központi költségvetési hiány finanszírozásához.

A lakosság összességében (forint és deviza együtt) 1632 milliárd forinttal több pénzt tesz majd állampapírba, mint amennyit kivesz onnan – tervezi az ÁKK. Az adósságkezelő célja az, hogy a GDP 2 százalékának megfelelő nettó finanszírozást a háztartások állampapír vásárlásai biztosítsanak, ami egyébként csak kismértékben több, mint amennyi kamatot kapnak majd 2024-ben az állampapír befektetéseik után az emberek.

Még több ügyfél kellene


Az ÁKK célja az, hogy nőjön az értékpapírszámlával rendelkező, aktív ügyfelek száma és a digitális értékesítési csatornák részaránya. Többek között a Magyar Államkincstár által 2023. decembertől biztosított, egyszerűsített számlanyitási lehetőségen keresztül is. Varga Mihály még a Fidesz kongresszusán jelentette be november közepén, hogy minden magyar állampolgárnak automatikusan nyílna ingyenes értékpapírszámla a Magyar Államkincstárnál. Ennek részletei még decemberben várhatóak.

A tervek szerint új állampapírok is jönnek majd. Ezekkel januárban rukkolnak elő. Lesz egy fix kamatozású, 3 éves Fix Magyar Állampapír, és lesz 5 éves, hűségprémiumot fizető Bónusz Magyar Állampapír sorozat. A Magyar Állampapír Pluszt 2024. júniustól átárazzák (majd attól függően, akkor éppen hol tartanak a kamatok), és azzal egyidőben megszüntetik az Egyéves Magyar Állampapírt.

Marad a 99 százalékos árfolyam

Az ÁKK vezérigazgatója ismét fontosnak tartotta elmondani – és ezt a Portfoliónak adott interjúban is hangsúlyozta -, hogy nem fogják megváltoztatni a PMÁP 99 százalékos visszavásárlási árfolyamát. Akkor sem, ha 2024. után az alacsonyabb inflációnak köszönhetően visszaesnek a kamatok. Kurali Zoltán ugyanis hangsúlyozta, hogy alacsonyabb infláció esetében várhatóan a kamatkörnyezet is alacsonyabb lesz, és a befektetők az alternatív lehetőségeket is nézni fogják. Alacsonyabb kamatkörnyezetben viszont az alternatív lehetőségek kamata is csökken, így az infláció felett prémiumot fizető papír a jövőben is vonzó befektetési lehetőség maradhat, így nem várható a tömeges visszaváltása.

A befektetők már korábban is aggódtak a visszavásárlási árfolyam változtatásának lehetősége miatt, de a múlt héten azért lett különösen beszédtéma, mert végigsöpört a sajtón az a hír, hogy az államkincstár egy kérdőívben rákérdezett a befektetőknél arra, hogy tisztában vannak-e azzal, hogy változhat az árfolyam. A vezérigazgató azt mondta, hogy a felmérésre azért volt szükség, hogy a termékfejlesztésnél figyelembe vegyék az ügyféligényeket.

Marad a korlát

Már idén januárban bevezették a 25 millió forintos korlátot a lakossági állampapírok vásárlásánál a vagyoni koncentráció mérséklése érdekében, ennek köszönhetően a 100 millió forint feletti lakossági állampapír állománnyal rendelkező ügyfelek aránya a 2022. december végi 21,2 százalékról 18,7 százalékra csökkent 2023. október végére a teljes lakossági állampapír állományon belül. A vagyoni koncentráció okozta kockázat további mérséklése érdekében az értékesítési korlátot az ÁKK a továbbiakban is aktívan tervezi használni minden lakossági állampapírnál.