MENÜ
2022. január 28.
Károly, Karola
Tízezer embernek adhat otthont a dél-koreai vízi város

Tízezer embernek adhat otthont a dél-koreai vízi város

raketa.hu • fotó: Oceanix.com

A tengerszint emelkedése 2050-re már a partmenti települések 90%-ának fog problémákat okozni.

Az elmúlt években számtalan elképzelés született arra, miként hasznosíthatnánk jobban az óceánokat és tengereket olyan vízen lebegő városok létesítésével, amelyek képesek ellenállni a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedésnek és az egyre hevesebb trópusi viharoknak. Dél-Korea most lépett, és hamarosan bele is kezdenek az Oceanix elképzelésének a megvalósításába, ami számtalan további vízi városnak szolgálhat majd mintaként.

Az extrém ötleteiről híres Bjarke Ingels Group (BIG) még 2019-ben állt elő az Oceanix City terveivel, amelyet a megbízó Oceanix-szel és az MIT Óceánmérnöki Központjával együttműködve dolgoztak ki. A bejelentésnek nem csak az adott a szokottnál nagyobb súlyt, hogy a dán tervezőiroda meglehetősen nagy százalékban valósítja meg az extravagáns elképzeléseit, de a bejelentésre az ENSZ New York-i központjában került sor, a világszervezet településfejlesztési részlege, a UN-Habitat támogatásával.

A BIG mérnökei egy olyan, hatszögletű platformokból álló várost álmodtak meg, amelyben a platformok hatosával kapcsolódnak egymáshoz, modulárisan építve fel a mesterséges szigetcsoportot. Egy hat hexagonból álló egység nagyjából 12 hektáros lenne és 1650 embernek biztosítana lakóhelyet, az egész Oceanix City pedig így nagyjából tízezer lakónak nyújthatna új otthont.

A lebegő város szigeteit úgy tervezték, hogy a legerősebb, ötös erősségű hurrikánoknak is ellenálljanak, emellett a tengerszinttel együtt képesek emelkedni vagy süllyedni, megoldást kínálva a klímaváltozás egyik legnagyobb pusztítással fenyegető hatására: előrejelzések szerint a tengerszint emelkedése 2050-re már a partmenti települések mintegy 90%-ának fog problémákat okozni, néhány szigetországot pedig egyenesen a megszűnés veszélye fenyeget amiatt, hogy a tenger ellepi a szárazföldi területeket.

Az Oceanix City ugyanakkor nem csak erre nyújthat megoldást, de a tervezése során arra is odafigyeltek, hogy a város ne súlyosbítsa tovább a klímakatasztrófát. A vízre épült település szinte minden szempontból fenntartható módon működne, az építkezéshez helyben beszerezhető, pótolható alapanyagokat, például fát és bambuszt használnának, az energiaellátást pedig szélturbinákkal, vízerőművekkel és napelemekkel biztosítanák. A BIG a stabilitás miatt viszonylag alacsony, négy-hét emeletes házakat képzelt el a szigetekre, amelyek felfelé enyhén kiszélesednének, árnyékot biztosítva a lakóknak és maximalizálva a napelemek számára rendelkezésre álló területet. A szigeteken nagyjából háromezer négyzetméternyi, szabadidős térként is funkcionáló termőterületet is kialakítanának, amelyek trágyázását halürülékből oldanák meg, így a település az élelmiszertermesztés szempontjából is önellátó lehetne. A platformok alatt kialakított ketrecekben moszatokat, fésűkagylót és más tengeri herkentyűket lehet tárolni.

Hogy a nagyszabású tervekből mennyi fog megvalósulni az első prototípusnak helyt adó Busanban, az valószínűleg csak április környékén fog kiderülni, az ötletgazdák mindenesetre elég lelkesek a vízi várossal kapcsolatban. Itai Madamombe, az Oceanix egyik társalapítója elmondta, hogy a világ egyik legnagyobb kikötővárosában az építészeknek már komoly tapasztalatuk van a vízre való építkezésben, így reményeik szerint a prototípus már 2025-re felépülhet. A Business Insider információi szerint nagyjából 200 millió dollárba kerülő projekt a későbbiekben mintaként szolgálhat más, hasonló városok építéséhez is, Madamombe szerint a vállalat jelenleg is legalább tíz kormánnyal folytat erről szóló egyeztetéseket. Bár a látványtervek alapján az Oceanix Cityről könnyen alakulhatna ki az a benyomásunk, hogy elsősorban a tehetősebb társadalmi rétegeknek készül, Marc Collins Chen, az Oceanix vezérigazgatója 2019-ben határozottan cáfolta ezt az elképzelést, azt hangsúlyozva, hogy az általuk tervezett város "nem válhat a gazdagok privilégiumává".