Rengeteg a fertőzött, az utcán mégis talán minden második emberen látok maszkot. Hétfőn este terrortámadás érte Bécset, három napos nemzeti gyászt rendeltek el Ausztriában, mindeközben az Amerikai Egyesült Államok elnököt választ, és bár néhány napig még eltart a levélszavazatok összeszámlálása, az egyik versenyző, történetesen Trump elnök, már be is jelentette a győzelmét, hozzátéve, hogy valójában nincs is szükség a további számolgatásra. A támogatók boldogok, az ellentábor háborog, a Ryanair repülőtársaság egy érzékletes példával él: olyan ez, mintha landolás előtt akarna kiszállni az utas a repülőgépből. Nem ajánlják. Mindez lapzártánk után, és jócskán távol történik, ám a mai digitális világban úgy érezzük, szinte részesei vagyunk. Pedig nem, nekünk megvannak a saját problémáink és kérdőjeleink, például abban sem biztos az ember, hogy másnap nem áll elő valami egészen új vírushelyzet. Tegyünk meg mindent, amit lehet privát környezetünkben, és bízzunk abban, hogy azok, akik erre hivatottak, képesek helyes döntést hozni. Bizalom, együttműködés (és tesztelés), ennél okosabbat még egyetlen szakértőtől sem hallottam.