MENÜ
2024. július 21.
Dániel, Daniella
Két legyet egy csapásra: napelemekkel fedik a folyót

Két legyet egy csapásra: napelemekkel fedik a folyót

agroinform.hu

Kaliforniában ezzel évente 250 milliárd liter vizet lehetne megmenteni a párolgástól.

Óriási szárazság sújtja az egyesült államokbeli Arizona államot, ennek következtében a természetes vizek is komoly veszélyben vannak. Ezért a Gila-folyó indián közössége az amerikai hadsereggel együttműködve napelemekkel fedi le a folyó felszínét – írja a 24.hu.

Így egyrészt tiszta energiát termelhetnek, másrészt pedig megoldhatják a vízpárolgás problémáját is a régióban. Első lépésként 305 méteren tesznek a napelemeket a víz fölé.

Az állam azért támogatja a projektet, mert a már meglévő csatornainfrastruktúra felhasználásával nem kell további földterületeket feláldozni napelemparkok kialakítására.

Kaliforniában is terveznek hasonló projektet, és amennyiben az államnak mind a 6437 kilométernyi csatornáját napelemekkel fednék le, évente 250 milliárd liter vizet lehetne megmenteni a párolgástól, továbbá a napelemek alatt lévő víznek fontos szerepe lenne a napelemek optimális működési hőmérsékletének fenntartásában is.

Egy nemzetközi kutatócsoport felmérte, hol élnek a tudományos, természetvédelmi és kulturális szempontból is nagyon fontos matuzsálemi korú fák. 4800 helyszínen 230 fafajba tartozó közel 200 ezer fa adatait vizsgálták meg, és összegezték a fák életkorára vonatkozó adatokat az élőhely földrajzi adottságaival. Ennek során kiderült, hogy már az 1000 éves fák is nagyon ritkák, de a 2000 évesnél idősebb fákból csupán 30 található.

Egy-egy terület legidősebb fái a régió hűvösebb részein szeretnek nőni, azokon a területeken, ahol kevésbé termékeny a talaj, továbbá gyakoribbak a mérsékelt égövben, mint a trópusokon. Egy érdekes tényre is fény derült: a nyugati tuja gazdag talajon mindössze 400 évet él, míg szinte talaj nélküli szirten 1500 éves példány is létezik.

A legidősebb fák kedvelik továbbá a meredek felszínű területet; azokat a helyeket, ahol az ember jelenléte nem domináns; továbbá a sziklákat, sziklás hegyoldalakat.

Bolygónk legidősebb fái a simatűjű szálkásfenyő fajba tartoznak, a legöregebb, 4900 éves egyed is. A második a chilei patagónciprus 3622 évesen, a harmadik egy óriás mamutfenyő 3266 évvel, a negyedik egy Przewalski-boróka, mely 3053 éves. További 24 nyitvatermő faj egyedeinek kora haladja meg az ezer évet.

A zárvatermők között csupán 3 olyan faj van, amely 1000 évesnél idősebb példányokkal büszkélkedhet: majomkenyérfa (kb. 2450 év), Cariniana micrantha (kb. 1400 év) és Dipteryx odorata (kb. 1200 év). Ezeknek a korát radiokarbonos módszerrel állapították meg, mert a trópusi fák nem növesztenek jól számlálható évgyűrűket.