A híradások szerint leállította és lelakatolta biciklijét a parkolóban, majd öltönyében beballagott a hivatalba. Ahol biztosan várja a hivatali autó és a közszolgálathoz szükséges egyéb feltételek, de az addig vezető út privát. Mégpedig hangsúlyozottan az. Ez a ma teljességgel szokatlan kép, érdekes módon egy több mint harminc évvel ezelőtti híradásra emlékeztet. A nyolcvanas évek elején irigykedve emlegettük a holland példát, ahol a közlekedési miniszter vonattal járt be munkahelyére, együtt várakozott honfitársaival, az utazással töltött időt olvasással ütötte el, és valószínűleg szóba állt utastársaival. Ez a polgári szellemiség nagyon tetszett, és arról vitáztunk, vajon mikor jöhet el nálunk az a korszak, amikor önként mondanak le maguk által teremtett előjogaikról a köz szolgálatára szegődött emberek. Kicsiben és nagyban, becsület és egy kis alázat; éljünk úgy, ahogy elveinket hirdetjük. Lehet, hogy nem kell újabb három évtizedet várni a válaszra. Kezdhetik akár biciklivel is.