Helyi védettség
Egy tolnai olvasónk próbálkozik, hogy megfelelő bejárást biztosíthasson családi háza udvarába.
A saját kapuján szeretne bejutni. Egy tolnai lakos próbálkozik, hogy megfelelő bejárást biztosíthasson családi háza udvarába, mégpedig egy mozgássérülteknek való elektromos mopeddel. Eredménytelenül.
A Duna-part közelében lakik, és a szebb napokat megélt zárt kapuja miatt helyileg védetté nyilvánították az ingatlant, így, nem építhető át. Csakhogy, ami hetven-nyolcvan éve elég volt a gyalogos, vagy a szekérrel való forgalomnak, ma szűk és kicsi. Ráadásul az utcaszint is jóval lejjebb van, nem beszélve a minősíthetetlen útburkolatról, aminek állaga a vízpart átépítésekor odaterelt teherautó-forgalom miatt romlott tovább.
A lakók kára azonban járulékos problémává vált, senkit nem érdekel.
A minap, az önkormányzatok napján fogalmazott úgy Navracsics Tibor miniszter, hogy a demokrácia lényege és alapvető éltető eleme a helyi önkormányzatokban található meg, melyek képviselői, hivatalai odafigyelnek a polgárokra, és együttérzésükkel, segítőkészségükkel támogatják őket a mindennapi életben. Nos, miután honfitársunk ingatlana felkerült a helyi védettségi listára, reménytelenül keresi a megoldást. Meglehet, ahhoz kellene fordulnia, aki annak idején, döntött róla, majd engedélyezte, hogy a Duna-parton lévő egykori jégverem – történelmi és építészeti érték – elé vécé, valamint büfé épüljön, és lekerüljön a helyi védettségi listáról. Közérdekből.