A műanyag csomagolású készételek és elviteles ételek mikrohullámú sütőben vagy sütőben történő melegítése több százezer mikro- és nanoműanyag-részecskét, valamint mérgező vegyi anyagok „koktélját” juttathatja közvetlenül az ételbe – derül ki a Greenpeace International új tanulmányából.

A Greenpeace szerint a fogyasztókat világszerte félrevezetik a „mikrohullámú sütőben biztonságos” feliratok, miközben a szabályozó hatóságok szemet hunynak a probléma felett, a műanyaggyártás pedig növekszik és az egészségügyi kockázatok halmozódnak.

A „Megfőztük magunkat? A műanyagba csomagolt készételek rejtett egészségügyi kockázatai” című jelentés 24 friss tudományos tanulmányt vizsgált meg, és arra jutott, hogy a „melegítésre biztonságosként” reklámozott élelmiszerek valójában emberek millióit tehetik ki nap mint nap láthatatlan szennyeződéseknek.

A jelentés legfontosabb megállapításai:

A műanyag edények mikrohullámú melegítése percek alatt több százezer mikro- és nanoműanyag-részecskét bocsáthat ki. Egy vizsgálat szerint mindössze öt perc mikrohullámú melegítés után több százezer részecske oldódott ki ételszimulánsokba – akár hétszer több, mint sütőben történő melegítésnél.

A melegítés drámaian növeli a kémiai szennyeződést. Több tanulmány szerint a mikrohullámú tesztek során gyakori műanyagokból – például polipropilénből és polisztirolból – különféle adalékanyagok oldódtak ki az ételbe vagy ételszimulánsokba, például lágyítók és antioxidánsok.

Több mint 4200 veszélyes vegyi anyag ismert, amelyeket műanyagokban használnak vagy azokban jelen vannak, és többségük nincs szabályozva az élelmiszer-csomagolásban. Néhány közülük – például a biszfenolok, ftalátok, PFAS „örök vegyi anyagok”, valamint mérgező fémek, mint az antimon – kapcsolatba hozható rákkal, meddőséggel, hormonális zavarokkal és anyagcsere-betegségekkel.

A műanyag vegyi anyagok már a testünkben vannak. Közel 1400 élelmiszerrel érintkező műanyagokból származó vegyi anyagot mutattak ki emberi szervezetben, és egyre több bizonyíték köti az ilyen kitettséget idegrendszeri fejlődési zavarokhoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz és 2-es típusú cukorbetegséghez.

A régi, karcos vagy újrahasznált edények rosszabbak. Az elhasználódott műanyag majdnem kétszer annyi mikroműanyag-részecskét bocsát ki, mint az új csomagolás.

A műanyagba csomagolt készételek a globális élelmiszer-rendszer egyik leggyorsabban növekvő szegmensét jelentik: 2024-ben világszerte 71 millió tonnányi készételt gyártottak ami átlagosan 12,6 kg fejenként. A Nemzetközi Energiaügynökség elemzése szerint a műanyag csomagolás az összes műanyag mintegy 36%-át teszi ki, és a globális műanyaggyártás a jelenlegi szint több mint duplájára nőhet 2050-re.

Ezzel a növekedéssel a Greenpeace szerint a szabályozó hatóságok nem tartották a lépést. Világszerte kevés iránymutatás létezik az élelmiszer-csomagolásból felszabaduló mikroműanyagokra vonatkozóan, és az olyan címkék, mint a „mikrohullámú sütőben használható” vagy „sütőben használható”, a jelentés szerint hamis biztonságérzetet keltenek a fogyasztókban. A jelentés figyelmeztet: a műanyagválság ugyanazt a mintát követi, mint korábban a dohány, az azbeszt vagy az ólom esete. Bár a tudományos figyelmeztető jelek egyértelműek, az iparág tagadással reagál, a szabályozás pedig késlekedik.

„Annak érdekében, hogy csökkentsük az ételeinkkel elfogyasztott mikroműanyagok és műanyag adalékanyagok mennyiségét, érdemes néhány alapvető óvintézkedést megtenni. Ne műanyag edényben melegítsünk ételt, hanem tányérban, hőálló üvegben a mikrosütőben. Ha főzőlapon melegítünk használjunk öntöttvas, zománcozott fém, sütőben pedig kerámia, üveg edényeket. Azokat az ételeket is vegyük ki a műanyag csomagolásból, amelyekről a gyártó azt állítja, hogy az adott dobozban melegíthetők – a ‘microwave safe’ vagy ‘safe heating’ felirat nem jelenti azt, hogy a melegítés során nem oldódhatnak ki mikroműanyagok vagy más káros anyagok-” mondta el Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

“Fontos az is, hogy lehetőség szerint kevesebb feldolgozott élelmiszert vásároljunk, és inkább friss alapanyagokból, otthon készítsük el az ételeinket. Teljesen elkerülni ma még nem tudjuk a műanyag jelenlétét, ezért a döntéshozóktól és a vállalatoktól is elvárjuk, hogy csökkentsék a műanyaghasználatot és biztonságosabb megoldásokat vezessenek be” – tette hozzá Simon.

Miközben a kormányok az ENSZ globális műanyag-egyezményéről tárgyalnak, a Greenpeace arra sürgeti a tárgyalókat, azaz a kormányok képviselőit hogy vessenek véget annak a kontrollálatlan és szabályozatlan műanyag- és vegyianyag-szennyezésnek, amely veszélyezteti az emberi egészséget.

“Az emberek azt hiszik, ártalmatlan döntést hoznak, amikor műanyagba csomagolt ételt vásárolnak és melegítenek fel. A valóságban azonban mikroplasztikok és veszélyes vegyi anyagok keverékének vagyunk kitéve, amelyeknek soha nem szabadna az ételünkben vagy annak közelében lenniük. A kormányok hagyták, hogy a műanyagipar a konyháinkat kísérleti laborokká alakítsa. Ez a jelentés megmutatja, hogy a vállalatok „mikrohullámú sütőben biztonságos” állításai nem többek puszta vágyálomnál.” – nyilatkozta Graham Forbes, a Greenpeace USA globális műanyag kampányának vezetője.

A Greenpeace Magyarország szerint a kormányok mellett a piaci szereplőknek, így a kiskereskedelmi láncoknak is fel kell ismerniük a felelősségüket abban, hogy üzleti gyakorlataikkal ők is nagymértékben hozzájárulnak a műanyagkrízishez, a felesleges nyersanyag felhasználáshoz. A Humusz Szövetséggel együtt nyilvánosságra hozták az élelmiszerboltok 2026-os műanyag- és szemétrangsorát. A zöld szervezetek ennek keretében felszólították a szupermarketek tegyenek érdemi lépéseket a csomagolóanyagok visszaszorítása érdekében.

 

• műanyag
• mikroműanyag
• egészség