A kézilabdameccs közvetítése során a szakkommentátor egyre csak ezt ismételgette: a kapus bevédte a helyzetet. Ez számomra azt jelentené, hogy beleért, de gól lett belőle. Ám a történés nem ez volt, ugyanis kivédte a labdát, vagyis nagyszerűen tette a dolgát a hálóőr. Szót sem érdemelne, ha nem a tévé nagy nyilvánossága előtt hangzik el, nem ismétli meg legalább hússzor – minden sikeres hárításnál hallani kellett az oda nem illő igekötőt, ami nemcsak fülsértő, de éppen ellenkező értelmet kölcsönöz a szerencsétlen igének. Az eredmény szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy be vagy ki. Egy másik furcsa anyanyelvi tapasztalat írásos formában ért, amikor elolvastam az egyik közszolgáltató felhívását. Az áramszünet értesítőben szó szerint ez állt: „Aggregátor használati igényét kérjük az áramszünet előtt 5 munkanappal jelentse be ügyfélszolgálatunkon”. Bejelentettem, és igényeltem a fontos szerkezetet, mire készségesen közölték velem, hogy ez nem azt jelenti, hogy biztosítanak aggregátort. Ha van sajátom, vagy bérelek egyet, akkor annak használatát kérhetem. Édes anyanyelvünk, de kinek, mit jelent?