MENÜ
2022. augusztus 11.
Zsuzsanna, Tiborc
Az oroszok legfurcsább tankja

Az oroszok legfurcsább tankja

hvg.hu

A Cár-harckocsi kezdetben igen sokoldalú eszköznek tűnt, de valójában egyáltalán nem alkalmas arra, amire tervezték.

A háborús eszközök, így a tankok fejlődése is hosszú utat járt be. Ezek közt akadtak igazán jól működő darabok is, amik tudását a később fejlesztett járműveknél is felhasználták. A Cár-harckocsi ezzel szemben sosem vált mintapéldánnyá, pedig kezdetben óriási fordulatot vártak tőle.

A témáról most az Interesting Engineering írt bővebben. A lap egyenesen a valaha készült legfurcsább tankként jellemzi a pusztításra kitalált járművet – vagy ahogy az oroszok is hívták, a Nyetopirt.

A Cár-harckocsival kapcsolatos munkálatok 1914 körül kezdődtek Nyikolaj Lebegyenko, Nyikolaj Zsukovszkij, Borisz Sztyecskin és Alekszandr Mikulin jóvoltából. A csapat egy rendhagyó tankot szeretett volna alkotni, de úgy, hogy ez a jármű külsején is látszódjon: a fejlesztés ezért óriási első kerekeket kapott, miközben az irányítója a tetején, a kerekek közt, egy emelvényen foglalhatott helyet.


© Nevington War Museum

A cári tank abban is különbözött a mai, modern fejlesztésektől, hogy nem lánctalpakon haladt. A járművel kapcsolatos tervek azonban így is elnyerték II. Miklós orosz cár tetszését, aki komoly lehetőséget látott a monstrumban. Úgy vélte: egy ilyen masinát semmi sem állíthat meg, még az árkok sem.

A cár megérzései azonban tévesek voltak, mert a tank az első éles próbák során elakadt a puha talajban.

A probléma abból fakadt, hogy a tank súlyelosztása rendkívül rossz volt: a hátsó rész nehézkesen mozgott, az elülső kerekek pedig – a méretük ellenére – nem tudták kihúzni a sárból. Sík terepen már könnyebben haladt, és alkalomadtán a 16-17 kilométer/órás sebességet is elérte. A hatalmas kerekek azonban mágnesként vonzották a tekintetet, ami egy újabb gondot szült: az ellenség ezt kezdte el támadni, így a tank csak rövid ideig volt hatékony eszköz.

A Cár-harckocsi ezt leszámítva valóban páratlan fejlesztésnek tűnt, amit a benne dolgozó, 240 lóerős Maybach-motorok is igazoltak. Az első küllős kerekek átmérője egyébként több mint 9 méter volt, egy időben pedig az is felmerült, hogy a tank elejére egy géppuskákkal felszerelt „tornyot” is építenek.

A súlyos tervezési gondok ellenére a mérnökök egy része új változaton kezdett dolgozni, de ez is kudarcba fulladt. Az elkészült példányok állítólag éveken rozsdásodtak egy Moszkvától mintegy 60 kilométerre lévő erdőben, de 1923 környékére ezek is eltűntek.