MENÜ
2021. szeptember 22.
Móric
A rovarvilág leghosszabb vándorútja

A rovarvilág leghosszabb vándorútja

zoozoo.hu

A bogáncslepke éves vándorlása 12-14 ezer kilométer is lehet.

A bogáncslepkék a Szaharától délre eső területek s Európa közt vándorolva a rovarvilág leghosszabb vándorútját teszik meg. E nagy termetű, színes, mutatós, és igen fürge lepkének világszerte nagy rajongói- és kutatói tábora van, különleges vándorlásának (is) köszönhetően. A bogáncslepke (Vanessa cardui) hazánkban is megtalálható, egyes években kevesebb, más években meglehetősen sok érkezik belőlük, akár százszoros eltérés is lehet a tavaszi egyedszámukban. Ilyenkor Afrikából érkeznek az első képviselőik, sokszor jól láthatóan kopott szárnyakkal, hogy kihasználják az európai tavasz és nyár adta szaporodási lehetőségeket, majd azután utódaik ősszel ismét visszatérnek Afrikába. Ez azt jelenti, hogy a lepke éves vándorlása Nyugat-Afrika trópusi területétől Skandináviáig 12-14 ezer kilométer is lehet, vagyis az ismert leghosszabb, rovarok által oda-vissza megtett vándorút.

Egy nemzetközi kutatócsoport nemrégiben azt mérte fel, hogy a faj egyedszáma milyen körülmények hatására változik az afrikai telelőterületükön. Tom Oliver, a Readingi Egyetem ökológus professzora, a kutatásról a PNAS folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy be akarták bizonyítani a vándorút hosszát, és azt is szerették volna megtudni, minek köszönhető, hogy ekkora utat tudnak megtenni.

A kutatók több mint 22 évi lepkemegfigyelési adatokat elemeztek nyugat-európai országokból, ahová a bogáncslepkék a Szahara átszelésével, majd a Földközi-tenger nyugati részén át jutnak el tavasszal. A kutatásból kiderült, hogy akkor válik tömegessé az Európába érkezők száma, ha a telelő területükön, vagyis a Szaharától délre eső régióban, ahol alapvetően száraz a tél, a szokásosnál több a csapadék, ennek köszönhetően több a tápnövény, s a lepkék száma is megugrik. Amikor a Szahel-övezetben több az eső, csak azokban a ritka években van Európában nagy egyedszámú tavaszi bogáncslepke.

“A kutatásunk bebizonyította, hogy ez a lehetetlenül hosszú vándorút is lehetséges, s azt is kiderítettük, hogy a vándorlási időszakot megelőző klímaviszonyok nagy jelentőségűek az utat bejáró lepkék számát illetően. Az egyes vadállatok egyedszáma nemcsak egy országtól függ, így az állatok védelméért tett intézkedéseknek is nemzetközieknek kell lenniük.” – magyarázta a professzor.

Elmondta azt is, hogy bár a bogáncslepkék európai jelenlétének igencsak örül mindenki, nem szabad elfelejteni, hogy más rovarfajok elterjedési területét is megváltoztatja a klímaváltozás, és idegenhonos fajok, vagy kártevők, betegségeket terjesztők is meg fognak jelenni.

Amellett, hogy a lepkékkel kapcsolatos régi kérdéseket megválaszolta a kutatás, arra is felhívta a figyelmet, hogy más vándorló rovarok esetében is pontosabbá válhatnak az előrejelzések, ilyen például a vándorsáska, vagy egyes maláriafertőzést hordozó szúnyogok.
Mivel az érintett afrikai területek csapadékviszonyai változnak, átalakulóban vannak, egyelőre nem világos, hogy ez miként fogja érinteni majd az európai bogáncslepke-népességet.

A bogáncslepkéket egy hazai kutatócsoport is vizsgálja, ezzel kapcsolatosan a lakossági lepkemegfigyelők segítségére is számítanak, a honlapjukon keresztül. Legutóbb 2019-ben volt tömeges a bogáncslepkék jelenléte, ezt hazánkban is jól lehetett érzékelni.