MENÜ
2024. február 25.
Mátyás
A rossz alvás és autóvezetés veszélyei

A rossz alvás és autóvezetés veszélyei

vezess.hu

Bizonyított tény, hogy több mint hatszor nagyobb eséllyel szenvednek balesetet azok, akik fáradtan ülnek a volán mögé.

2008 óta egyetlen korty alkoholos italt sem ihat meg Magyarországon az, aki utána a volán mögé ülne. Annak idején voltak, akik túl szigorúnak tartották ezt a szabályozást, de ha belegondolunk abba, hogy alig harminc másodperccel azután, hogy az első kortyot lenyeltük, az alkohol eljut az agyig, nem is baj, hogy bevezették a teljes tilalmat.

Az alkoholtól lassulnak a reflexeink, zavarosabbá válik a gondolkodásunk és romlik a tájékozódási, illetve egyensúlyozási képességünk – ezek mind-mind olyan funkciók, amelyek fontosak a vezetéshez. Mindemellett a pia álmosít is, ami újabb veszélyforrást jelent.

Hasonló tüneteket azonban nem csak az alkohol és egyéb tudatmódosító szerek okozhatnak, amelyeket tilt a törvény. Az is elég, ha nem pihenjük ki magunkat, nem alszunk eleget, és máris hasonlóan veszélyesek lehetünk magunkra, illetve a közlekedés többi résztvevőjére, mint az ittas sofőrök. Nagy fokú fáradtság esetén az ember akár úgy is érezheti magát, mint aki ivott, mert úgy hathat mindez, mintha a vérében 1 ezreléknyi véralkohol lenne.

Bizonyított tény, hogy több mint hatszor nagyobb eséllyel szenvednek balesetet azok, akik fáradtan ülnek a volán mögé. A súlyos sérüléssel vagy halállal végződő incidensek veszélye pedig 50 százalékkal nagyobb az ilyen esetekben. Az Egyesült Királyságban például a 66 milliós lakosság közel negyede, 16 millió fő szenved alvásproblémáktól, és a statisztikák szerint a karambolok 20 százalékában, a halálos baleseteknek pedig a 25 százalékában játszik közre a fáradtság.

A kevés vagy rossz alvás következményeit nem is biztos, hogy elsőre észreveszik az emberek, de ha nem változtatnak, előbb vagy utóbb megérzik, ha hiányzik az életükből a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. Meglehet, hogy eleinte még gond nélkül elvannak, mert továbbra is jól teljesítenek a munkahelyükön, sőt bírják a fizikai megterhelést is, ám ez hosszú távon nem lesz fenntartható: az evolúció úgy „tervezte” az embert, hogy életének harmadát pihenéssel, alvással töltse.

Az ásítozás vagy épp a koncentrációs nehézségek olyan tünetek, amelyek rögtön feltűnhetnek, hatásukat azonnal érezzük akár már egy kialvatlanabb éjszaka után is. Ilyenkor egy szundi vagy a következő végigaludt éjszaka gyógyírt is jelenthet.

Vannak olyan hatások, amelyeket nem feltétlenül kötünk a rossz alváshoz, pedig olykor ez állhat a problémák mögött. Például fejfájást is okozhat a kevés pihenés, de a hízás sem példa nélküli: a nem kipihent szervezet hormonháztartása képes annyira felborulni, hogy nem tudunk ellenállni a nassolásnak, a kilók pedig már szaladnak is fel.

Stresszt is okozhat a kialvatlanság, illetve a tartós fáradtság, az emiatt kialakuló feszültségről, idegességről pedig pontosan tudjuk, hogy szintén nem jó barátai a vezetésnek: gondoljunk csak a büntetőfékezés fogalmára, amelynek hátterében mindig valamilyen indulat áll.

Egy tökéletes világban mindenki maximálisan kipihenten ülne be autója volánja mögé, de nem ilyenben élünk. A kötelesség (munkahely, gyerekek iskolába vitele stb.) szólít bennünket, egy rosszabb éjszaka után nem mondhatjuk azt, hogy nem megyünk be dolgozni, mert nem aludtunk jól.

Alvásminőségünk általános javítása fontos feladat lehet mindenki számára: több időt kell szánnunk az alvásra és meg kell teremtenünk a nyugodt pihenéshez szükséges és ideális körülményeket. Ha ez megvan, kevesebb rossz éjszakában lehet részünk, és ha be is csúszik egy, nem fogjuk hosszú távon nyögni az utóhatásait.