Az ország déli felében található megye kevéssé ismert szőlőültetvényein közel kétezer méterrel a tengerszint felett készítenek borokat. A szőlőtermesztés hagyománya ott egészen a 17. századig vezethető vissza, annak idején a jezsuita misszionáriusok fogtak bele.

A bortermelés arrafelé 1600 és kétezer méter közötti magasságra koncentrálódik, ám egyes andoki régiókban akár háromezer méterig is felmerészkednek a szakemberek. – A világ más részein a bortermelés ott ér véget, ahol mi kezdjük – mondja erre Helmut Kohlberg, a Bodegas Kohlberg pincészet igazgatója. És valóban: a művelet általában tengerszinten, maximum nyolcszáz-ezer méter magasságban történik szerte a nagyvilágban.

Tarija ötezer hektáros szőlőültetvényei védve vannak az erős szelektől, és kiélvezik a mérsékelt éghajlat minden előnyét. Napközben például intenzív napsütéssel, éjszaka magas páratartalommal számolhatnak.

– Ebben a magasságban kevesebb ózonréteg szűri a sugarakat, ami azt jelenti, hogy a magasabban fekvő területeken több az ultraibolya sugárzás. Ez pedig a növény részéről reakciót vált ki – magyarázza Nelson Sfarcich, a borászat szakértője.

Az erős UV-sugarak hatására a szőlő héja vastagabb lesz, valamint tartalmaz egy bizonyos resveratrol nevű vegyi anyagot is, ami egyes tanulmányok szerint védelmet nyújthat a rák- és a szívbetegségek ellen. A magaslaton termő, vastag héjú szőlő pedig jóval nagyobb rezveratrol-tartalommal bír az alacsonyabb fekvésű területeken termesztett szőlőkhöz képest.

Milyen íze van a “magaslati” bornak?
Azt mondják, a magasan fekvő szőlőültetvényekről palackba kerülő italok leginkább azoknak tetszenek, akik az elegáns borokat szeretik. Tudni kell róluk, hogy nem túl magas az alkoholtartalmuk, és lágy aromákra, ugyanakkor erős ízekre építenek. Carla Molina Garcia független sommelier szerint a jól ismert Muscat of Alexandria szőlőfajta, amely Bolívia bortermelésének hetven százalékában jelen van, a fogyasztókat édes borokkal lepi meg, melyek meglehetősen aromásak.

A fentről érkező boroknak ez a különleges, aromás jellege pedig arra készteti a termelőket, hogy hiánypótló, magas minőségű termékeket kínáló piacot célozzanak meg.

Nincs egyszerű dolguk a bolíviaiaknak, hiszen a borokat tekintve a jóval magasabb polcon elhelyezkedő szomszédaikkal, Argentínával és Chilével kell versenyezniük. Ehhez csak annyit, hogy a két ország a világ hetedik, illetve nyolcadik legnagyobb bortermelőjeként mintegy kétszázezer hektárnyi szőlőültetvénnyel büszkélkedhet.

• Bolívia
• bor
• szőlő
• bortermelés