Formálódik a jogi környezet: a mesterséges intelligencia-szabályozás konkrétumai
Akár 13 milliárd forint bírságot is kaphatnak a törvényszegők.
A kormány közzétette honlapján az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó rendeletének (EU AI Act) hazai jogba való átültetését célzó törvénynek, valamint végrehajtási rendeletnek tervezetét. Ez meghatározza, hogy Magyarországon milyen hatósági struktúrák, eljárások és jogkövetkezmények vonatkoznak a mesterséges intelligenciára. A hatálya nemcsak a Magyarországon letelepedett szolgáltatókra és felhasználókra terjed ki, hanem azokra a külföldi szereplőkre is, amelyek MI-rendszereinek kimenetét Magyarországon használják. A jogszabályok nem sokkal azután jelentek meg a kormány honlapján, hogy az közzétette Magyarország 2025-2030 közötti Mesterséges Intelligencia Stratégiáját.
A szövegben kiemelik azt is, hogy mivel az uniós jogszabály a világ első MI-szabályozása, annak „végrehajtásával kapcsolatban nem áll rendelkezésre jogalkalmazási tapasztalat”, a technológia gyors fejlődése pedig további kihívásokat támaszt. „Kiemelt jelentőséggel bírnak ezért a jogalkalmazást segítő iránymutatások és állásfoglalások, az egységes jogalkalmazás érdekében a jogalkotónak ösztönöznie szükséges ezek kiadását” – teszik hozzá a törvénytervezet bevezetőjében.
A törvény maga rövid, fő célja, hogy kijelölje az MI-szabályozással kapcsolatos feladatok két fő szereplőjét. Ebből az MI bejelentő hatóságot, amely kijelöli és ellenőrzi a nagy kockázatú rendszerek megfelelőségértékelő szervezeteit. Ez a végrehajtási rendelet értelmében a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) lesz.
Az MI piacfelügyeleti hatóságról kevesebb információt tartalmaznak a tervezetek, annyi biztos, hogy ennek a feladata nyomon követni az üzembe helyezett rendszerek jogszerűségét, és biztosítja az utólagos ellenőrzéseket. A hatóság feladatainak ellátására a végrehajtási rendelet a vállalkozásfejlesztésért felelős minisztert, azaz Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert jelölte ki.
A piacfelügyeleti hatóság feladata az is, hogy tesztkörnyezetet hozzon létre a fejlesztések valós környezetben való kipróbálására (regulatory sandbox), ennek 2026 augusztusától kell kötelezően működnie.
A törvény egyben életre hívja a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot, amely koordinálja a néhány nappal ezelőtt közzétett nemzeti MI-stratégiát, nyomon követi az EU-s rendelet végrehajtását és ajánlásokat ad. A Tanács elnökét a miniszterelnök nevezi ki a nemzetgazdasági és az informatikáért felelős miniszter javaslatára 5 évre. A tagokat az alábbi szervezetek delegálják:
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
Magyar Nemzeti Bank,
Gazdasági Versenyhivatal,
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala,
Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
MI bejelentő hatóság,
MI piacfelügyeleti hatóság,
vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter,
a kormány által rendeletben kijelölt további kormánytag vagy kormány alá tartozó szervezet/gazdasági társaság (a végrehajtási rendelet szerint ide tartozik az igazságügyi, a belügy- és a honvédelmi miniszter, az informatikáért felelős miniszter, azaz Rogán Antal, a Digitális Magyarország Ügynökség, a KSH és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség delegáltja, valamint a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Biró Marcell)
Magyar Tudományos Akadémia,
Magyar Művészeti Akadémia,
HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat,
Magyar Rektori Konferencia.
A törvény lehetővé teszi az AI Act 99. és 100. cikkében meghatározott bírságok kiszabását is, ami legfeljebb 35 millió euró vagy a globális éves árbevétel 7 százaléka – attól függően, melyik a magasabb. A végrehajtási rendelet ezt már forintosítja (380 forintos euróárfolyamon), és 13,3 milliárd forintban határozza meg a maximális bírság összegét, de ezt csak a legsúlyosabb esetben, azaz tiltott MI-gyakorlatok megszegésekor lehet kiróni, az alacsonyabb szintű törvényszegésért, például az állami szervek félrevezetéséért kisebb a maximális büntetés (sorrendben 5,7 milliárd, 2,85 milliárd, 570 millió, 285 millió forint). A pénzügyi szektor felügyelete ugyanakkor – EU-s előírásoknak megfelelően – az MNB hatáskörében marad.
A törvény külön felhatalmazza a kormányt és az illetékes minisztert, hogy rendeletben dolgozzák ki a részletes eljárási szabályokat és a tesztkörnyezet működtetésének rendjét.
Nagy kockázatú MI-rendszerek
A Nemzetgazdasági Minisztérium a fentieken kívül kiadott egy rendelettervezetet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezetek (EU-s jogszabályban notified bodies) kijelöléséről és működéséről is.
Az uniós AI Act szerint ugyanis nagy kockázatú MI-rendszert csak akkor szabad forgalomba hozni vagy üzembe helyezni az EU területén belül, ha előzetesen megfelelőség-értékelési eljáráson megy át. Ilyen például a kötelező dokumentáció (cél, funkciók, kockázat- és adatkezelés, emberi felügyelet, kiberbiztonság) vagy a minőségirányítási rendszer megléte. Az uniós jogszabály szerint nagy kockázatú rendszernek számít például a
biometrikus azonosítás és kategorizálás (például arcfelismerés, ujjlenyomat-ellenőrzés).
kritikus infrastruktúra (energia, közlekedés),
oktatás és szakképzés (például a vizsgáztatás során használt MI),
foglalkoztatás, HR, munkafolyamatok (alkalmazotti kiválasztás, teljesítményértékelés),
alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférés (szociális támogatások, hitelezés),
rendészeti és igazságügyi alkalmazások,
migráció, határigazgatás, menekültügy,
igazságszolgáltatás és demokratikus folyamatok (például bírósági döntéstámogató rendszerek).
Ezenkívül a termékmegfelelőségi eljárások mintájára az EU különböző szintű „modulokat” vezet be A-H szint között, ez mutatja, hogy milyen típusú megfelelőségi eljárásra jogosult az értékelést végző szervezet (például csak dokumentációt nézhet át, vagy helyszíni auditot is tarthat, esetleg teljes minőségirányítási rendszert vizsgálhat).
Az NGM rendelettervezete előírná, hogy minden kijelölt megfelelőségértékelő szervezetnek megfelelő felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, amelynek minimális fedezetét már az akkreditáció során igazolni kell a NAH felé. Ez a biztosítás arra szolgál, hogy a vizsgáló szervezet esetleges hibás tanúsítása vagy mulasztása esetén fedezet álljon rendelkezésre.
Az igazgatási szolgáltatási díj alapja 250 ezer forint akkreditált területenként, ezen belül minden termékcsoport és modul után további 20 ezer forintot kell fizetni. Ha a nyilvántartott adatok módosítására van szükség, annak a díja 20 ezer forint. A befizetett díjakat csak a kijelölési eljárások személyi és tárgyi költségeire lehet felhasználni.
