A Gemenci erdők élővilágát is veszélyezteti a nagy szárazság
Életmentő beavatkozásra volt szükség az aszály sújtotta Gemenci erdőkben.
A Dunán levonuló kisebb árhullám lehetőséget adott a Gemenc Zrt.-nek és a vízügyi igazgatóságoknak, hogy megkezdjék a hullámtéren kívüli erdők vízpótlását, ezzel mérsékelve az aszálykárokat. Mézes Gergely, a Gemenc Zrt. erdészetvezetője az InfoRádióban elmondta: nem lehet tétlenkedni, hiszen a növény- és állatvilág nagy veszélyben van, például a fokozottan védett fekete gólyák fészkelése is nagymértékben függ a folyamatos vízborítottságtól.
Az aszálykárok csökkentése érdekében az illetékes vízügyi igazgatóságok vizet eresztenek a Dunából a Gemenc Zrt. hullámtéren kívüli erdőterületeire, a Sió melletti gógai és a borrévi erdőkbe. Az éghajlatváltozás hatásai nemcsak a kiemelt természeti értéket képviselő Gemenci erdőkben, hanem azok állatvilágában is érzékelhető károkat okoznak, egyebek mellett csökkent a veszélyeztetett fekete gólya fészkelési hajlandósága is.
A Gemenc Zrt. erdészetvezetője az InfoRádióban elmondta: Gemenc Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő ártéri erdőterülete a Duna mentén, Tolna és Bács-Kiskun vármegyében. A Gemenci erdők a növény- és állatvilág összetételében nagyon változatos területek, számos ártéri kemény- és puhafás ligeterdő található itt, továbbá a fokozottan védett fekete gólya és a réti sas kiemelt fészkelőhelyének számít, vagyis természetvédelmi szempontból is nagyon fontos, hogy ne érjék károk ezeket az erdőrészeket.
Mézes Gergely hozzátette: a 2013-as kiemelkedően nagy árvíz óta egészen 2024-ig elmaradtak a szükséges és a korábbi időszakban jellemzően megérkező dunai árhullámok, ami észrevehető sajnos a növényzeten, az erdőkön, úgy a fiatalabb, mint az idősebb állományokon. Hangsúlyozta: az ártéri erdőnek folyamatos vízutánpótlásra van szüksége, aminek kiemelt jelentősége van az állatvilágban is, ugyanis a már említett fekete gólyák fészkelése nagymértékben függ a folyamatos vízborítottságtól.
Fő táplálékuk a hal, amelynek utánpótlását szintén kedvezőtlenül befolyásolta az éghajlatváltozás. Mindezek következtében a Gemenci erdőkben komolyan leromlott a fekete gólyák költési sikeressége. Az erdészetvezető megjegyezte: bár tavaly többször is érkeztek nagy árhullámok, az idei év megint aszályos volt.
A vízügyi igazgatóság nemrég elkezdte a víz beeresztését a Duna melletti árterületekre. Ez nem egyedi eset, a korábbi években, évtizedekben is történt ilyen. Ha műszakilag és a jogszabályok szerint megvalósulhat az eljárás, akkor adott helyzetben a vízügy rendre enged plusz vizet a megfelelő csatornákba. Mézes Gergely kiemelte: július végén Bajánál a Duna vízszintje elérte a kritikus három métert, és akkor vált szükségessé a vízpótlás. Minél több lehetőséget kell találni és biztosítani, hogy megfelelő mennyiségű vizet juttassanak a Gemenci erdőkbe, mert az éghajlat folyamatosan változik, és egyre forróbbak, szárazabbak, aszályosabbak a nyarak.
Az erdészetvezető elmondta: a korábbi években megszokott csapadékmennyiség változatlanul megvan a térségben, az éves eloszlása azonban már problémás. A legtöbb eső vagy hó ősszel, télen, esetleg kora tavasszal esik. A tavasz további része viszont az elmúlt években nagyon kritikus volt, a nyarak pedig aszályosan alakultak.
Csak néha zúdult le nagyobb víztömeg a környéken a nyári időszakban, de az kevésbé hasznosul, mint a hosszan, lassan érkező csapadék.
Mézes Gergely további problémának nevezte, hogy ezzel összefüggésben a Duna vízgyűjtő területein egyre kevesebb hó esik télen, aminek következtében nem érkeznek nagyobb árhullámok sem. Ezek a korábbi évtizedekben időben megérkeztek, és biztosították az erdők elöntését.
Az erdészetvezető szerint a mostani mesterséges elárasztás kisebb segítség a Gemenci erdőknek, és abban bízik, hogy a közeljövőben érkezik majd nagyobb árhullám vagy víztömeg a Dunán. Nehéz a mostani időszak, amikor a helyi erdészeteknek 5-10 milliméter csapadéknak is örülniük kell, pedig sokkal többre lenne szükség. A folyamatos vízbeeresztés ugyanakkor a közvetlenül a víztest mellett lévő növényállománynak és állatvilágnak hatalmas segítséget jelent.
Sok vadállat, legyen szó szarvasról vagy vaddisznóról, minden más élőlényhez hasonlóan igényli a vizet. Mézes Gergely kiemelte: fontos, hogy milyen a rétek, fátlan területek minősége, illetve mennyi vizet kapnak, hiszen ha van megfelelő utánpótlás, akkor zöldebb, frissebb, üdébb növényzet alakul ki, ami értelemszerűen vonzóbb például a szarvasok számára is, hiszen fő táplálékforrásként szolgál nekik.
