Tam_Bau
MENÜ
2019. december 16.
Etelka, Aletta
Világos színt a házakra!

Világos színt a házakra!

24.hu

Sötét árnyalatokat csak alapos megfontolás után válasszunk.

Építkezésre vagy felújításra készülve általában már az első kérdések között felmerül az épület leendő színe. Ez teljesen természetes, hiszen az otthonunknak ez a rendkívül meghatározó külső jegye már messziről árulkodik a benne lakó ízléséről és személyiségéről. Ám a vakolat színének kiválasztása nem egyszerűen esztétikai és imázs kérdés: egy jó színválasztással ugyanis a házunk hőszigetelő képességeit is javíthatjuk, míg egy elhibázott döntés megnövelheti az energiaszámlát és drámaian lerövidítheti a vakolat és az alatta található szigetelőanyagok élettartamát.

A tarka, többszínű házak és az intenzív tónusú homlokzatok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az építtetők köreiben. Ez a trend viszont komoly kihívások elé állította az építőanyag gyártókat, hiszen a mélyebb, sötétebb színek hőelnyelő képessége magasabb, ezért lényegesen – akár több tízfokkal – jobban felmelegszenek napsütésben az fehér vagy pasztellszínű vakolathoz képest. Nyári napokon egy ilyen homlokzat (különösen, ha déli tájolású) akár 60-70 fokos is lehet, amit önmagában maga a színezés és a vakolat még könnyedén elviselne, ám mivel az alatta található szigetelés ezt a hőt nem képes elvezetni, a hőmérsékletingadozással együtt járó tágulások és zsugorodások nagy megterhelést rónak a vakolatra.

Ezért (is) megreped a vakolat

Képzeljük csak el: egy gyors nyári zápor vagy az ég elfelhősödése percek alatt lehűti a ház homlokzatát, majd miután ismét kisüt a nap, igen rövid időn belül újra felforrósodik a felület. Mindez nagy rugalmasságot követel meg a vakolattól, különösen abban az esetben, ha a színe is „szívja magába” a hőt. Éppen ezért azoknál a régebbi vakolattípusoknál, amelyeket sötétebb árnyalattal színeztek (és még szigeteletlen felületekre terveztek), igen gyakori jelenség volt az anyag hirtelen tágulásából és összehúzódásából eredő repedezés, amikor hőszigetelő réteg fölé kerültek.

Az olyan homlokzatok vakolata pedig, amelyek nem egységes színnel készültek, hanem váltották rajta egymást a sötétebb és világosabb árnyalatok (és ezért más-más mértékben mozogtak a különböző színű felületek az eltérő hővisszaverő tulajdonságaik miatt) a színhatároknál repedeztek meg. Különösen jellemző volt mindez a vékony, legfeljebb 3 mm-es vastagságot elérő vakolatok esetében.

Adalékanyagok javítják a fényvisszaverő képességet

A külső hőszigetelésre kerülő fedővakolatok ma is ugyanúgy (sőt, az általános klímaváltozás miatt talán még inkább!) ki vannak téve a hőingadozásnak, mint korábban, de tartósságuk és rugalmasságuk a gyártók fejlesztéseiknek köszönhetően sokat javult. Sötétebb színben korábban csak a 3-4 mm-es, úgynevezett vastag vakolatok álltak ellen tartósabban az ilyen természetű időjárási kihívásnak, a vékony vakolatok pedig hamar megrepedeztek, ha szigetelőrétegre hordták fel őket. Ma már jóval ellenállóbbak ez utóbbiak is, köszönhetően a különféle kiegészítő, fényvisszaverő anyagoknak, amelyet a vakolathoz adnak a gyártás során.

Figyeld a H értéket!

Ám ennek ellenére továbbra is azt ajánlják a szakértők, alaposan fontoljuk meg, hogy a divatnak engedve sötétebb árnyalattal színezzük a homlokzatot, vagy inkább egy világos, nagyobb fényvisszaverő képességű tónust választunk. Vásárláskor nagyon fontos, hogy ezt a tulajdonságát is mérlegeljük a vékony vakolatnak, és ha mélyebb árnyalattal szeretnénk színezni, feltétlenül olyan típust keressünk, amely magasabb fényvisszaverő értékkel (H) rendelkezik. Ásványi, szilikát, szilikon és extrafinom vakolatok esetén a fényvisszaverődési értéknek minimum a 30-as, műgyanta vakolatok esetén pedig legalább a 25-as H értéket kell elérniük, ha tartós megoldást szeretnénk.

A H érték azt mutatja meg, hogy fényvisszaverés szempontjából az adott szín hol helyezkedik el egy százas skálán a teljesen fehér és a koromfekete között.

A tiszta fehér H értéke 100, míg a feketéé 0. A H számon kívül gyakran egy másik mérőszámot, a TSR értéket is megadják a gyártók. Ez a szám az ultraibolya és az infravörös sugárzást is figyelemebe veszi – szemben a H-vel, amely csak a látható hullámhossztartományra nézve ad referenciát. Minél magasabb a TSR szám, annál jobb a felület fényvisszaverő képessége, következésképpen annál kisebb a felület felmelegedésre való hajlandósága is. A fényvisszaverődési értékeket és a teljes színskálát a gyártó cégek színkártyáiban tekinthetjük meg az építőanyag-kereskedésekben vagy kivitelező vállalatoknál.