Tam_Bau
MENÜ
2021. december 9.
Natália
Újabb élelmiszerdrágulási hullámot indíthat el a rendkívüli európai műtrágyakrízis

Újabb élelmiszerdrágulási hullámot indíthat el a rendkívüli európai műtrágyakrízis

novekedes.hu

A mostani energia- és műtrágyaválság az egész élelmiszerszektoron végig gyűrűzhet.

Hatalmas krízist robbantott ki az európai műtrágyapiacon, hogy az idén elszabadultak az iparág fő költségtényezőjének számító gázárak. A bizonytalanság miatt sorra állnak le a gyárak, ami műtrágyahiányhoz, végső soron pedig élelmiszerdráguláshoz vezethet.

Rendkívüli helyzet alakult ki őszre az európai műtrágyaiparban, mert követhetetlenné vált a gyártáshoz felhasznált legfontosabb tényező, a földgáz ármozgása.

A gázár a mezőgazdaságban legnagyobb mennyiségben felhasznált nitrogénműtrágyák előállítási költségének 75-80 százalékát is kiteheti, vagyis döntő jelentőségű a gyártás folyamatában.

A mára kirobbant, világméretű energiaválság miatt ugyanakkor rövid idő alatt olyan mértékű gázdrágulás következett be, amely a gyártók tevékenységét kiszámíthatatlanná tette, emellett pedig - nem mellékesen - magával húzta a foszfor- és a káliumtartalmú műtrágyák árait is.

A gázárak elszabadulásában elsősorban a szokásosnál alacsonyabb készletek, a visszaeső orosz szállítások, a hidegebb időjárás hatásai és az ellátási láncok zavarai játszottak szerepet. Az elmúlt évi mélyponton a gáz még 3 euróba került megawattóránként, idén ősszel viszont az árak már átlépték a 100 eurós történelmi mértéket, sőt időszakonként még ennél is magasabbra szöktek. Bár egyes prognózisok a következő hónapokra „alacsonyabb”, 85-90 eurós megawattóránkénti árszintet vetítenek előre, ez is három-négyszer haladhatja meg a tavalyi átlagos gázbeszerzési árakat.

Leállnak a műtrágyagyárak

Az elképesztő árváltozások és áringadozások miatt az európai gyártók sorra jelentették be, hogy leállnak a műtrágyatermeléssel, illetve jelentősen csökkentik kapacitáskihasználtságukat, miközben az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége piacstabilizáló intézkedéseket sürgetve az Európai Bizottsághoz és az Európai Uniós tagállami hatóságokhoz fordult.
Iparági becslések szerint eddig a termelésből Európában 500-800 ezer tonna nitrogéntípusú műtrágya eshetett ki, és e mennyiség tovább növekedhet, ha a gyárak tartósabban is korlátozzák működésüket.
A termelés ideiglenes leállítását helyezte kilátásba nemrég Bige László, az egyetlen hazai nitrogénműtrágyagyár, a piacvezető pétfürdői Nitrogénművek Zrt. tulajdonosai is, de a cég máig ilyen bejelentést nem tett.
A tulajdonos ugyanakkor nyilatkozataiban jelezte, hogy a gázkrízis miatt jelentősen drágítania kell az előállított műtrágyákat.

A Nitrogénműveknél a gázár négyszeres mértékben befolyásolja az előállított termékek árát, ami azt jelenti, hogy egy eurónyi gázárnövekedés a műtrágyaárakban körülbelül négy eurónyi többletet okoz.

Elképesztő árat emel a Nitrogénművek

Október elején-közepén sokként is érte a hazai gazdálkodókat, hogy a Nitrogénművek Zrt. 200 ezer forint körüli tonnánkénti árakon értékesített egyes műtrágyakészleteket.
Horribilis összeg ez ahhoz képest, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi év azonos időszakában az úgynevezett mészammon-salétrom típusú nitrogénműtrágyák – ahová a Nitrogénművek Zrt., 27 százalékos nitrogéntartalmú pétisója is tartozik – átlagosan 53 ezer forintba kerültek.
Ez tehát azt is jelenti, hogy egy év alatt csaknem négyszeres áremelkedés következett be.
A további ipari gázfelhasználást az is nehezítheti, hogy egyes előrejelzések szerint az idei tél az utóbbi időben megszokottnál hidegebb lehet, így az európai lakossági gázfogyasztás is növekedhet, ez pedig a keresletbővülés révén a földgáznál újabb áremelő hatást fejthet ki.
Ezért ma az valószínűsíthető, hogy a jövő nyárig magas műtrágyaárakra kell berendezkedniük a hazai gazdálkodóknak,
és az is feltételezhető, hogy a Nitrogénművek a kialakult piaci körülmények miatt az idén nem hirdeti meg év végi „black friday” akcióját, amely a korábbi években olcsóbb műtrágya-beszerzési lehetőséget nyújtott a termelőknek.
Kérdés, hogy a hazai gazdálkodók miként reagálnak az új helyzetre, és a magasabb árakon is megveszik-e a szükséges műtrágyamennyiségeket. Ágazati tapasztalatok szerint most ősszel a meglévő készleteknek köszönhetően még nem léptek fel súlyos ellátási problémák, így aki akar, műtrágyához juthat a hazai piacon.

A jövő év elején, a tavaszi kijuttatáshoz szánt műtrágyatételek megvásárlása viszont már gondokat okozhat, mert időszakos áruhiány alakulhat ki, illetve logisztikai nehézségek is adódhatnak.

Erre utalva a Nitrogénművek Zrt. a közelmúltban arra hívta fel a termelők figyelmét, hogy ne spekuláljanak árcsökkenésre, hanem megfelelő időben szerezzék be a kijuttatásra szánt mennyiségeket.

Hozhat-e megoldást az import műtrágya?

A mai kiélezett helyzetben felvetődik az is, lehetne-e nagyobb mértékben orosz műtrágyákkal pótolni az európai piacról kiesett mennyiségeket. Az orosz műtrágya-előállítás ugyanis köztudottan olcsóbb, mivel az ottani cégek jóval alacsonyabb árakon jutnak a felhasznált földgázhoz. Csakhogy szakértők szerint műtrágyákból az orosz mezőgazdaság is hatalmas tételeket emészt fel, és ez jelentősen csökkenti az elérhető kínálatot.

Másrészt a gyártók az exportált termékek árát az európai piaci árakhoz igazítják, így az orosz műtrágyaimport növelésével nem lehetne érdemben befolyásolni a kialakult árviszonyokat, hanem éppen ellenkezőleg, az európai helyzet garantálhat extraprofitot az orosz műtrágyagyártóknak, illetve -exportőröknek.

A műtrágyapiaci krízis és bizonytalanság mezőgazdasági szempontból azért veszélyes, mert műtrágyák nélkül ma nem lehet hatékonyan termelni.
A kijuttatott mennyiségek szakszerűbb és optimálisabb felhasználással csökkenthetők, de a műtrágyázás indokolatlan visszafogása a várható termés mennyiségét is minőségét is rontja.

Akik tehát nem műtrágyáznak megfelelően, azok számára a napjainkban elvárt, 8-9 tonnás hektáronkénti búza- és 10-12 tonna feletti kukoricahozamok eleve elérhetetlenné válnak.

Más oldalról nézve viszont a gazdálkodók csapdahelyzetbe kerülnek, mert ha beszerzik és kijuttatják az agrotechnológiai szempontból szükséges műtrágyákat, termelési költségeik jelentősen nőnek, és ezek veszélybe sodorhatják a gazdálkodás jövedelmezőségét a nagyobb termés ellenére is

Az igazán rossz hírt azonban mindenki számára azt jelentheti, hogy bármelyik verzió valósul is meg, a mezőgazdasági és élelmiszeripari végtermékek áremelkedését vonhatja maga után.

Ha a jövő évi termésátlagok kisebbek lesznek, az árukínálat csökkenhet jelentősen, ha viszont a termelői költségek növekednek, ez lehet árfelhajtó tényező a világpiacon.

A nagyobb terményárak a takarmányok további drágulásával az állati termékeknél is áremelkedést okozhatnak, így a mostani energia- és műtrágyaválság az egész élelmiszerszektoron végig gyűrűzhet, kedvezőtlen hatásait pedig végső soron a fogyasztóknak kell majd elszenvedniük.