MENÜ
2021. december 9.
Natália
Új temetkezési alternatíva: a komposztálás

Új temetkezési alternatíva: a komposztálás

greenfo.hu

Az új eljárás kidolgozói az elhalálozás környezetre gyakorolt hatását szerették volna csökkenteni.

A halottak komposztálását, mint a temetés és hamvasztás lehetséges alternatíváját elsőként az USA Washington államában legalizálták 2019-ben, ahol a törvény tavaly lépett életbe. Colorado és Oregon már követték a példát, és az eljárás népszerűségének köszönhetően jelenleg több olyan állam is van (Maine, Delaware, Hawaii, Vermont, California és New York), ahol szintén napirendre vették a téma megvitatását.

A hagyományos temetkezések nagy környezeti terhet jelentenek

Amerikában eddig a két lehetséges temetkezési mód a hagyományos temetés és a hamvasztás volt. A hagyományos temetés során a testet balzsamozzák, ami akadályozza a természetes lebomlást. A testet aztán egy koporsóba zárják, amihez rengeteg nyersanyagot kell felhasználni, többek között fát, acélt, rezet és egyéb, a természetben nem lebomló anyagokat. A balzsamozott testek lelassult bomlása során káros kémiai anyagok szivárognak a földbe, ami aztán megszennyezi a talajvizet. A hagyományos temetés persze helyigényes is, az általuk elfoglalt helyen lehetne dús növényzet is a tipikus amerikai temetői fű helyett, ami további erőforrások felhasználását vonja maga után, mivel a füvet öntözni és folyamatosan nyírni kell.

A másik alternatíva, a hamvasztás fosszilis üzemanyag igénye hatalmas, és csak az USA-ban, minden évben kb. 8 millió tonna széndioxid jut így a légkörbe, ami ráadásul az amalgám fogtömések miatt mérgező, higanyt tartalmazó füstöket is magába foglal.

Az új alternatíva: a komposztálás

Az elképzelés Katrina Spade, a Recompose nevű, Seattle-i cég vezetőjének agyából pattant ki először. Az ötlet onnan jött, hogy a mezőgazdaságban dolgozók gyakran komposztálják az elhullt haszonállatok testét, amit aztán a föld dúsítására használnak. A hölgy éveket töltött a folyamat kidolgozásával és az első komposztáló létesítmény felépítésével. Mára már több cég is megjelent az emberi komposztálás piacán, ahol az eljárás minden esetben ugyanaz, a procedúra időigényességében van csupán különbség.

Az emberi test komposztálása egy felgyorsított természetes folyamat, amelynek során a holttestet, miután eltávolították belőle a szervetlen anyagokat (fogtömések, pacemakerek vagy protézisek), egy sima vászonzsákba csomagolva fémkonténerbe helyezik, majd beborítják faforgáccsal, lucernával és szalmával. Ezek a szerves anyagok olyan környezetet teremtenek a mikroorganizmusoknak, ami felgyorsítja a bomlási folyamatot. Ezután oxigént pumpálnak a tartályba, hogy növeljék a meleget igénylő baktériumok aktivitását. A konténert időnként megforgatják a nagyjából egy hónapot igénylő eljárás során, aminek a végén az elhunyt testéből hozzávetőleg két talicskányi gazdag föld keletkezik. A teljes folyamat egy számítógép felügyelete alatt zajlik. Miután véget ért a komposztálási folyamat, a keletkezett földet átadják az elhunyt hozzátartozóinak, akik dönthetnek arról, mihez kezdenek vele. A Recompose cég szerint a családok a legtöbb esetben azt a lehetőséget választják, hogy a humusz egy kis részét hazaviszik, a többit pedig felajánlják egy vállalatnak, aki erdőtelepítéssel foglalkozik.

Néhány ember teste azonban nem alkalmas a komposztálásra. Ha például valaki tüdőgyulladásban szenvedett, vagy a halála előtt egy hónapon belül sugárkezelést kapott, esetleg a testét már bebalzsamozták, nem lesz sikeres jelölt. Ennek az az oka, hogy a cég ügyel arra, hogy a keletkező föld ne tartalmazzon semmilyen, a környezetre ártalmas kórokozót (ezt egyébként a folyamat végén mindig ellenőrzik).

Az új eljárás a Recompose vállalat szerint környezetbarát alternatívát jelent az eddigi temetési szokások mellett. A hagyományos elhantolással szemben nem foglal helyet, nem juttat nehezen, vagy egyáltalán nem lebomló anyagokat a földbe, a sír gondozása nem von el erőforrásokat, illetve a hamvasztásnál kibocsátott, holttestenként kb. egy tonna széndioxid kibocsátást is megspórolja. Az emberi komposztálás a hamvasztáshoz felhasznált energia nagyjából nyolcad részét használja fel, mivel csupán a számítógépek üzemeltetéséhez van szükség rá. Az eljárás végtermékét, a tápanyagban gazdag humuszt pedig fel lehet használni a föld gazdagítására.

Idegborzoló ötlet, vagy nemes tett?

Vannak persze, akik az egész eljárást és magát az ötletet is hajmeresztőnek találják. A Colorado-i Katolikus Konferencia ellenezte a törvényt, mondván, az eljárás sárba tiporja az emberi méltóságot. A California-i Katolikus Konferencia szerint a maradványok átalakítása megszünteti a tiszteletet az elhunyt iránt. Néhány rabbi is elutasítja a procedúrát, mert mint mondják, megszegi a zsidó vallásos törvényeket. Vannak, akik arra hivatkoznak, hogy nincs elég adat arra nézve, hogy az így keletkezett komposzt szennyezi-e a földet. Egyesek pedig amiatt idegenkednek, hogy semmi garancia nincs arra, hogy az emberek ne a saját konyhakertjükben használják fel az így kapott földet.

Egyelőre főként a környezettudatos emberek, azok közül is főleg a fiatalok lelkesednek az új lehetőség iránt, de az emberi komposztálás mellett kiállók nem csak a környezetre gyakorolt hatások mellett érvelnek. Szerintük az anyaföldnek szüksége van azokra az anyagokra, amik az emberi testben találhatók (magnézium, kalcium, foszfor stb.). Az elkötelezett hívek szerint nincs annál nemesebb cselekedet, hogy halálunkkal valami jót teszünk, visszaadjuk a földnek, amit életünk során elvettünk tőle. És persze ezzel a folyamattal az ember részese maradhat a biológiai körforgásnak, és ki tudja, halála után talán egy szép fenyőfában élhet tovább.