Terjed a mediterrán nyitvatartás a Balatonnál
A fogyasztói szokások átalakulására egyre több balatoni vendéglátóhely reagál.
Délutáni sziesztát vezet be több balatoni vendéglátóhely, jellemzően 15 és 17, illetve 15 és 18 óra között – erről beszélt a turizmus.com megkeresésére Pach Gábor, a Balatoni Kör elnöke.
A szakember szerint ez a megoldás nagyfokú rugalmasságot igényel, ugyanakkor a munkavállalók számára is kedvező, hiszen a konyhákban gyakran még a kinti hőmérsékletnél is nagyobb a forróság.
Tapasztalatai alapján egyre jellemzőbb, hogy a munkaadók és a munkavállalók valódi csapatként gondolkodnak, így meg lehet találni a rendhagyó megoldások működési feltételeit. Életszerű megoldásnak tartja például, hogy a dolgozók a szünet idején a strandon keressenek menedéket a hőség elől, vagy egyszerűen leüljenek és pihenjenek.
A szieszta bevezetésétől függetlenül fontos lenne az esti nyitvatartás kitolása is, hiszen a Balatonnál a konyhák nem zárhatnak be este kilenckor. Pach Gábor ennél is tovább megy: szerinte a fizetős strandok működését is érdemes lenne újragondolni, hogy lehetőség nyíljon a kora reggeli és a késő esti csobbanásra.
Az átalakuló fogyasztói szokások a korábbi nyitást is indokolttá tennék.
Nem tudom elfogadni, hogy reggel öt és nyolc óra között szinte minden zárva tart, és a kávézók egy része is csak nyolc vagy kilenc órakor nyit ki, miközben a kora reggeli nyitás vendégként és vendéglátóként is optimális lenne – mutatott rá egy újabb szempontra.
Nincs még rá tartó igény
Kovács László, a Magyar Vendéglátó Ipartestület elnöke úgy véli, a délutáni szieszta és a késő esti nyitvatartás a Balatonnál, illetve a szezonálisan működő üzletek esetében jól működhet, a többi vendéglátóhely működési rendjét azonban elsősorban a költségcsökkentési kényszer határozza meg. Mint mondta, egyáltalán nem mindegy, hogy egy szakácsot napi tíz vagy tizenkét órán át kell foglalkoztatni és fizetni, ezért a konyhák jellemzően este kilenc óra körül bezárnak.
Az üzletvezetők ugyanakkor már most is rugalmasan igazítják a működést a kereslethez. Ennek egyik példája, hogy több balatoni vendéglátóhely a hét első felében zárva tart, és csak a forgalmasabb napokon nyit ki.
Kovács László szerint, ha általánossá válna az igény a mediterrán típusú nyitvatartásra, a vendéglátóhelyek természetesen alkalmazkodnának hozzá.
Úgy látja azonban, hogy Magyarországon egyelőre nincs tartós és széles körű kereslet erre a működési rendre. Ráadásul a vendégek a nagy melegben gyakran éppen a légkondicionált üzletekbe húzódnak be, és napközben is bármikor megjelenhet az igény egy hideg italra vagy étkezésre.
Kovács László szerint ahhoz, hogy a vendéglátósok szélesebb körben fontolóra vegyék a napközbeni szünet bevezetését, előbb a fogyasztásnak és az ágazat jövedelmezőségének kellene érdemben javulnia. A jelenlegi helyzetben ugyanis kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a nap egy részében lemondjanak a bizonytalan, de mégis lehetséges forgalomról.
