Tam_Bau
MENÜ
2024. árpilis 16.
Csongor
Szociális lakások a tizenhatodik század elejéről

Szociális lakások a tizenhatodik század elejéről

player.hu / Ujlaky István

A lakhatási válság egyáltalán nem új jelenség, viszont nagyban változik, hogy melyik korban milyen választ találnak rá.

 A világ legrégebbi, ma is lakott social housing lakótelepe a bajorországi Augsburgban van: ez a Fuggerei, amelyet 1516-ban alapított a névadó Jakob Fugger (közkedvelt nevén Jakob Fugger, a Gazdag) a város rászoruló polgárai számára.

1523-ra ötvenkét ház épült fel egy fallal elzárt enklávéban, majd a következő években utcákkal, terekkel és egy templommal bővült a terület.
A kapukat éjszakára bezárták, így a Fuggerei a maga nemében nagyon hasonlított egy önálló középkori kisvároshoz. Illetve a múlt idő indokolatlan, mert mindez a mai napig is így van.


Az éves bérleti díjat az alapító szimbolikus összegben, egy rajnai forintban határozta meg, és ugyanannyi a mai napig is, csak már átváltva: 0,88 euró. A deal részét képezte napi három ima, és részmunkaidőben dolgozni a közösségért.

Hihetetlen módon a feltételek még most, ötszáz év elteltével is változatlanok: ma az lakhat ott, aki már legalább két évet élt Augsburgban, katolikus, és adósságok nélkül szegényedett el. Az öt kaput este 10-kor bezárják most is. Igaz, amelyik lakó tíz után érkezik, annak már nem kell ezért külön fizetnie.
Ugyanígy megmaradt a három ima is (ezeket Jakob Fuggerért és a családjáért mormolják el, de ma már nem ellenőrzik), és a részmunkaidő is.

Manapság 67 épületben 147 lakás található a Fuggerben. Egy-egy lakás 45–65 négyzetméter, és mivel mindegyiknek saját utcai bejárata van, lényegében olyan, mintha egy önálló házban élne egy-egy család. A földszinti lakásokhoz egy kis kert tartozik fészerrel, míg az emeletiekhez padlás.

Minden csengő egyedi, alaposan kidolgozott, ahogy a kilincsek is – mindezt még a közvilágítás elterjedése előtt készítették, ezért a kilincseket úgy tervezték meg, hogy a lakosok a sötétben is felismerjék a saját ajtajukat.


A Fugger család szövéssel és kereskedéssel alapozta meg vagyonát, majd Jakob, a Gazdag már ezüstbányákat is birtokolt, és Velencével kereskedett. A család többek között a Habsburgok pénzügyi támogatója lett. Három éven át (1681-től) itt élt Mozart dédapja, a kőműves Franz Mozart, akinek egy kőtábla őrzi az emlékét.

Az első épületsor – amihez Jakob, a Gazdag tízezer rajnai guldent adott – Thomas Krebs építész tervei alapján épült, a templomot 1582-ben építették Hans Holl tervei alapján, majd 1880 és 1938 között bővítették is a területet.

A The Wall Street Journal szerint ma Fuggerék bevételei elsősorban erdőgazdálkodásból származnak, amellyel a 17. században kezdett foglalkozni a család, miután más befektetéseken sokat veszített. A Fuggerei súlyosan megrongálódott a II. világháborúban Augsburg bombázásakor, csak az épületek negyede maradt épen, de az egész területet újjáépítették eredeti stílusában.


2020-tól kívülállók is látogathatják a Fuggereit – amit ma a család alapítványa működtet –, egy bejárásáért az éves bérleti díj több mint hétszeresét, 6,50 eurót kell fizetni. Három múzeum is van a területen, egyben megőriztek egy „első generációs” lakást, és annak berendezéseit, a másodikban egy tipikus mai otthonba nézhetünk be, a harmadik pedig egy második világháborús légvédelmi bunker, ahol a háború okozta károkat és az újjáépítés menetét mutatják be.

A jövő Fuggerei

És ezzel még mindig nem ért véget a Fugger-krónika. Tavaly nyáron, az 500. évforduló alkalmából rendezvénysorozatot szervezett az alapítvány, a fő téma a szociális lakhatás jövője volt, a fő attrakció pedig augsburgi városháza előtt felállított Next500 pavilon.

A hosszúkás, nyeregtetős épület formáját a Fuggerei sorházai ihlették, ugyanakkor ez nem maradt egyenes: félúton elfordult és megemelkedett az épület, amivel a pavilon jövőbeli szerepére utalt a tervező MVRDV építésziroda.

 Az ívelt forma a városházával és a szomszédos Augustus-kúttal egy saját külön teret hozott létre, ami szintén önálló rendezvényhelyszín lehetett, de utalt a Fuggerei zártságára is.

De mégis milyenek lesznek a jövő szociális lakásai? Az MVRDV Fuggerei of the Future tanulmányban legalábbis előregyártott CLT-ből (keresztrétegelt fapanelekből) készült a fal, a padló és a tető is, mert ez jelenleg a legfenntarthatóbb anyag:

a fa szén-dioxidot tárol, a CLT-panelek pedig szétszerelhetőek, és máshol újra összerakhatóak.
Talán mondani sem kell, de a faanyagot Fuggerék saját erdeiből szerezték be, a fából készült belső tereket pedig egy helyi asztalos készítette.

 

 

A Next500 pavilon öt hét alatt 30 ezer látogatót vonzott, a szétszerelhetőség pedig nem maradt puszta elmélet: azóta a holland építésziroda elköltöztette Groningenbe, ahol továbbra is a kérdésről való párbeszéd egyik központja marad.

(Forrás: Wikipedia, Smithonian, The Wall Street Journal, MVRDV, fotók: Fuggerei – Next500 pavilon – Eckhart Matthäus, Saskia Wehler)