MENÜ
2024. június 20.
Rafael
Strasbourg elé került a magyar pedagógusok ellehetetlenített sztrájkjoga

Strasbourg elé került a magyar pedagógusok ellehetetlenített sztrájkjoga

eduline.hu

Egy hasonló német ügyben pedig precedens értékű döntés születhet hónapokon belül.

Nyújtottak már be a magyar pedagógusok sztrájkjogának korlátozása ügyében panaszt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé - közölte az Eduline kérdésére Karsai Dániel ügyvéd, aki január végén közzétett egy ehhez használható minta beadványt, arra buzdítva a pedagógusokat, hogy indítsanak strasbourgi pert a sztrájkhoz való jogukért, hiszen már kimerítették a hazai bírósági fórumokat az ügyben, miután idén februárban az Alkotmánybíróság (Ab) is elutasított érdemi döntés nélkül egy azzal kapcsolatos indítványt. Ugyanis többek között amiatt hiányolták az azt kezdeményező pedagógus személyes érintettségét, hogy az őt foglalkoztató iskolában nem volt éppen folyamatban sztrájk vagy egyeztető eljárás.

Azt az ügyvéd az őt kötő titoktartásra hivatkozva nem akarta közölni, hány EJEB-eljárás indult, de hangsúlyozta: már egyetlen ügyből is születhet precedens értékű döntés.

A beadvány ügyszámot már kapott, ezt követően kezdődhet annak az érdemi tárgyalása. (Korábban szakszervezeti részről is jelezték, hogy Strasbourghoz fordulnak, de az ügyvéd kérdésünkre azt szintén a titoktartásra hivatkozva nem árulta el, ugyanarról az eljárásról van-e szó.)

Közben egy hasonló német perben nemrég nagykamarai tárgyalást tartottak, így ott legkésőbb nyárra már születhet egy jogerős döntés, amely szintén precedens értékű lehet, hiszen az EJEB döntései minden tagállamra, így Magyarországra is érvényesek. Persze fontos hozzátenni, hogy ehhez az is kell, hogy a kormány hajtsa is végre az ítéleteket. Arról, hogy ezt jellemzően csak akkor teszik meg, ha már kellemetlenül sok bírságot kell kifizetni, egy korábbi HVG-s cikkben olvashattok részletesebben.

Miért van szükség erre?

A kormány előbb rendeletben, majd törvénymódosítással korlátozta a pedagógusok azon lehetőségét, hogy elégedetlenségüket munkabeszüntetéssel fejezzék ki. Ezt úgy érték el, hogy a sztrájk esetén is teljesítendő elégséges szolgáltatásokat nagyon tágan határozták meg, így sztrájk alatt is a tanórák felét, érettségizők esetében pedig az órák 100 százalékát meg kell tartani, tehát, ha papíron lehet is sztrájkolni, az a gyakorlatban alig lesz észrevehető.

Karsai szerint a pedagógussztrájkkal kapcsolatban kialakult helyzet alaptörvény-ellenes, ugyanis az Alaptörvény többek között azt is kimondja, hogy a munkavállalóknak joguk van, hogy „kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát”. Az Alkotmánybíróságnál ellenzéki politikusok, vagyis az országgyűlési képviselők negyede is kért normakontrollt, de az Ab ezt is elutasította.

„Véleményem szerint a fenti döntés után az Alkotmánybíróság nem számíthat hatékony jogorvoslati fórumnak. Ezzel pedig megnyílt a lehetőség arra, hogy a tanárok a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán érvényesítsék jogaikat” – fogalmazott az ügyvéd-alkotmányjogász korábbi bejegyzésében.