MENÜ
2024. július 16.
Valter
Osztrák példa a Fertő tónál

Osztrák példa a Fertő tónál

piacesprofit.hu

A magyar oldali állami fejlesztést a Greenpeace szerint természetkárosítás jellemezte.

A magyar kormány kudarcos gigaberuházása betonnal és perekkel terhelt. A tó osztrák oldalán egy hasonló nagyvolumenű turisztikai beruházást adtak át nemrég.

Több kárt, mint hasznot hozhat a befektetőnek, ha a társadalmi egyeztetést mellőzve – az érintettek bevonása nélkül – hajtja végre a fejlesztését, ráadásul a fenntarthatósági szempontokat sem veszi figyelembe – ezt példázza a magyar állam félbehagyott Fertő tavi nagyberuházása – állapítja meg a 24.hu összehasonlító írása.

Magyar oldalon a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, világörökségi területen zajló fejlesztést 2016 óta tervezik, eddig elköltöttek rá megközelítőleg 12 milliárd forintnyi közpénzt, amely javarészt a Mészáros és Mészáros Zrt. által végrehajtott, majd abbahagyott építési munkálatokra folyt el.

A projekt tervezését és kivitelezését nem csak a helyi lakosság és a civil szervezetek kizárásával kezdték meg, hanem a magyar kabinet még az ENSZ tudományos és kulturális szervezetével az UNESCO-val sem folytatott egyeztetéseket. Pedig Magyarország a világörökségi egyezmény aláírásával vállalta, hogy amennyiben az örökségi területeken beruházásokat tervez, akkor a szervezetet nem csak véleményezőként, hanem szakértőként is bevonja.

A fejlesztés végrehajtása jelenleg „az állami beruházások átütemezése”, vagyis a költségvetési pénzszűke, továbbá a projekt körül évek óta zajló, több szálon futó pereskedések miatt szünetel. Valószínűleg a kormányzat megspórolhatta volna a projekt folyamatos akadályoztatását, amennyiben nem erőből nyomja át a beruházást, hanem átláthatóan, az érdekelt felek bevonásával jár el.

Az igazság odaát van?

Az osztrák Esterházy vállalat, az Esterházy Betriebe AG, idén június elején adta át a Neuer Strand Neusiedler See nevet viselő tóparti turisztikai beruházást, a magyar határtól mintegy 20 kilométerre fekvő Fertőszéleskúton (Breitenbrunn), miután az UNESCO világörökségi bizottsága 2020-ban megadta az engedélyt a fejlesztésre. A 16 hektáros területen összesen 53 millió euróból (mintegy 20 milliárd forintból) megvalósuló projekt egyebek közt egy 120 hálószobás hotelfejlesztést, kemping és luxussátor (glamping) területfejlesztést, valamint egy 700 férőhelyes parkoló, egy 240 fő kiszolgálására alkalmas étterem, valamint egy 130 főt befogadó rendezvényterem létrehozását tartalmazta. Emellett a partszakaszon a kikötőöblöt is fejlesztették, ezzel együtt itt jött létre Ausztria legnagyobb vitorláskikötője, amely összesen 770 hajó befogadására alkalmas.

A projekt minden tekintetben természetbarát és környezettudatos építkezéssel valósult meg. A pandémia, a drágulás és egyéb előre nem tervezhető dolgok miatt nagyjából 12–15 százalékos többletköltséggel számolunk – becsülte a 24.hu-nak Ottrubay István, az Esterházy Magánalapítvány igazgatóságának elnöke.