MENÜ
2022. augusztus 11.
Zsuzsanna, Tiborc
Növények inspirálták a jövő napelemeit

Növények inspirálták a jövő napelemeit

newtechnology.hu

A szintetikus pigmenttel sokkal hosszabban megőrzihető a fluoreszkálás intenzitása.

Innovatív, hatékony nanorészecskék kifejlesztése vezethet el a jövő napelemeinek megépítéséhez – jöttek rá brit tudósok a Surrey Egyetemen. A mérnökökből és biológusokból álló csapat olyan mikroszkopikus méretű elemeket hozott létre, amelyek a fény elnyelésével és energiává alakításával lényegében a klorofillt és a fotoszintézist utánozzák.

A The Engineer emlékeztet: messze nem ez az első hasonló kutatás, viszont az eddigi megközelítésekkel nem tudtak elég hatékony reakciókat előidézni, hiszen a pigmentek teljesítménye a tömörítésükkel egyenes arányban csökkent. A Surrey szakértői éppen ezt a tényezőt javították fel: olyan szintetikus pigmentet alkottak, amivel szinte bármit is teszünk, sokkal hosszabban megőrzi a fluoreszkálás intenzitását.

Michael Spencer, a Surrey Egyetem PhD-hallgatója, egyben a tanulmány vezető szerzője elárulta: a Cell Reports Physical Science-ben megjelent publikációjuk azt vizsgálja, hogy hogyan nyelődik el, illetve fokozódik, majd hasznosul a fény a biológiai közegekben, és az így feltárt mechanizmusokat építették be a saját, mesterségesen létrehozott, hibrid eszközökből álló rendszerükbe.

A felfedezés azért elképesztően fontos, mert a jelenlegi napelemek valóban környezetkímélőek, csak nem ott, ahol készülnek, hanem ott, ahol használatba veszik őket. Ezeket az eszközöket rendkívül káros, mérgező alapanyagokból gyártják, és pont ezeket lehet majd kivonni a gyártásból, ha az egyetem fejlesztése elmozdul a tudományos kutatás szintjéről. Minden esélyük megvan rá, hiszen a forradalmi megközelítéssel elérték, hogy maguk a nanorészecskék legyenek fényelnyelők, ezáltal bizonyos körülmények és kontrollálás mellett nemhogy csökken, inkább nő a hatásfokuk, vagyis az egész, úgy ahogy van, gyakorlati megvalósításért kiált.

A Surrey Fejlett Technológiai Intézetét vezető Ravi Silva professzor szerint ideje volt kilépni az eddigi keretek közül, mert a napenergia létfontosságú fegyvertény lehet a nettó nulla károsanyag-kibocsátás elérésében. Az is a technológia mellett szól, hogy gyakorlatilag évtizedekkel gyorsabban telepíthető, mint egy atomerőmű, sőt, az Egyesült Királyság számára jóval olcsóbbá teheti a villamosenergia előállítását, mint amennyiből egy nukleáris létesítmény oldja meg ugyanezt a feladatot.