Nem méh, hanem AI-vezérelt mikrorobot
Bámulatos paraméterek, elképesztő tulajdonságok.
Egy gémkapocs méretű és súlyú miniatűr repülő eszköz jóval nagyobb hasznot hajthat, mint amekkorát a mérete alapján feltételeznének. A futurisztikus szerkezet csodájára máris rácsodálkozott a világ. Kutatás-mentés, természetvédelem vagy éppen expedíciók – csak néhány terület a hosszú listáról, ahol a mikrodizájn kulcsszerepet kaphat. A mai ipari és kereskedelmi drónok üzemeltetőinek ugyanakkor nincs mitől tartaniuk: az új eszköz egyelőre nem jelent számukra konkurenciát. Íme a részletek a legújabb mérnöki bravúrról.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói olyan légi mikrorobotot mutattak be a napokban, amely képes felvenni a versenyt a valódi rovarok sebességével és mozgékonyságával.
A technológia eljutott arra a szintre, hogy a mesterséges méhek első pillantásra szinte megkülönböztethetetlenek a természetes rovaroktól.
Az eszközhöz egy új, mesterséges intelligencián alapuló vezérlőrendszert is kifejlesztettek, amely lehetővé teszi a robotrovar számára az összetett repülési manővereket, így a precíz légi mozgásokat is.
Bámulatos paraméterek, elképesztő tulajdonságok
Az MIT kutatói által fejlesztett, méheket utánzó mikrorobot mindössze 750 milligrammot (mg) nyom, ami megegyezik egy gémkapocs súlyával. A szerkezet a 4 centiméteres fesztávolságának köszönhetően a legszűkebb helyekre is képes berepülni.
A robot meghajtásáról szén nanocsövek felhasználásával készült, csúcstechnológiás elemek, úgynevezett mesterséges izmok gondoskodnak.
Ezek a rugalmas alkatrészek másodpercenként több mint 330 szárnycsapást generálnak, ami elengedhetetlen a finommotoros mozgáshoz.
Ennek segítségével a robot akár 10 percen át képes stabilan lebegni egy helyben. A parányi méret és a rendkívüli manőverezőképesség olyan stratégiai és gazdasági területeken nyit új távlatokat, ahol a hagyományos drónok vagy az emberi erő nem alkalmazható.
Itt lehetne bevetni
A mikrorobot-technológia több kritikus szektorban is jelentős fejlődést hozhat:
Agrárgazdaság: A robotok zárt üvegházakban vagy gyümölcsösökben célzott mesterséges beporzást és korai kártevő-felderítést végezhetnek, sőt a jövőben növényvédelmi feladatokat is elláthatnak.
Katasztrófavédelem: A romok közötti szűk járatokba behatolva túlélők után kutathatnak, vagy észlelhetik a mérgező gázszivárgásokat.
Ipar: A mesterséges rovarok infrastruktúra-ellenőrzésre is alkalmasak: repülőgépmotorok, turbinák, csőhálózatok és gyártósorok belső felmérését is elvégezhetik, amivel elkerülhetők a költséges üzemleállások.
Környezeti monitorozás: A mikroklíma megfigyelése a már említett zárt, jól körülhatárolható, kisebb mezőgazdasági területeken.
Videón a mesterséges méh közvetlen elődei, a szintén parányi rovarrobotok:
A legújabb fejlesztés híre a tudományos és technológiai miniszterhez is eljutott. Tanács Zoltán a napokban a közösségi oldalán a mikrorobot kapcsán úgy fogalmazott: látványos, milyen gyorsan fejlődik a világ. Kiemelte: „Alapvetően bízom az emberiségben, és bízom a technológiában is. Azt is gondolom persze, hogy önmagában a technológiai fejlődés nem garancia semmire.”
Hozzátette: azon kell dolgozni, hogy ezeket az eszközöket jó célokra használják: emberek életének megmentésére, a természet védelmére, a gazdaság fejlesztésére és a mindennapok megkönnyítésére.
A hagyományos drónok piacát nem sérti
Bár a mikrorobotok hatékonyan működnek a szűk terekben, a kereskedelmi felmérődrónok piacát nem veszélyeztetik trónfosztással. Éppen a parányi méretük ad megnyugtató választ a jelenlegi drónpiac szereplőinek.
A legfőbb korlátot ugyanis a teherbírás jelenti: a milligrammos rovarrobotok képtelenek hordozni a precíziós térképészethez elengedhetetlen, nagyobb és súlyosabb eszközöket, mint a:
LiDAR-szkennereket (lézeralapú távolságmérési technológia – a szerk.),
helymeghatározókat,
hőkamerákat, vagy a
nagy felbontású optikákat.
Emellett a szélállóságuk és az akkumulátoros hatótávolságuk is elenyésző a több száz hektárt lefedő ipari platformokhoz képest. A mikrorobotok így nem kiváltják, hanem speciális feladatokkal egészítik ki és támogatják a drónpiacot.
Összegzés
Összességében elmondható, hogy az MIT 750 mg-os robotméhe a mesterséges intelligencián alapuló vezérlésnek és a másodpercenkénti 330 szárnycsapásnak köszönhetően a valódi rovarokéval vetekedő mozgékonyságra képes. A parányi szerkezet a mezőgazdasági beporzásban, a katasztrófavédelemben és az ipari ellenőrzésekben is áttörést hozhat, miközben jól kiegészíti a jelenleg ismert drónipart.
