MENÜ
2020. január 27.
Angelika
Ne habozzunk, hallgassunk az ösztöneinkre!

Ne habozzunk, hallgassunk az ösztöneinkre!

g7.hu

Kísérlet bizonyítja, hogy megéri az ösztöneinkre hallgatni.

“Hallgass az ösztöneidre!” – talán mindenki hallotta már ezt a tanácsot egy-egy komolyabb döntés meghozatala előtt, de az ilyen általános bölcsességek érvényessége tudományos értelemben gyakran elég könnyen megkérdőjelezhető. Elég például csak arra gondolni, hogy sokan azt is gyakran mondogatják, hogy “a kivétel erősíti a szabályt”, ami logikailag első, második, és sokadik ránézésre is problémás. (Nem véletlenül, a mondás egy egy latin bölcsesség félrefordítására vezethető vissza. Eredetileg ugyanis a mondás valahogy úgy hangzott, hogy a “kivétel léte erősíti a szabály létezését”.)

Sokszor ugyanakkor ezek a mondások jól ráéreznek valamilyen alapvető igazságra, legalábbis ez derül ki egy nemrég publikált viselkedésgazdaságtani kutatásból. Három brit közgazdász ugyanis sportfogadók viselkedését elemező kísérleten keresztül jutott arra a következtetésre, hogy tényleg megéri az ösztöneinkre hallgatni, amikor döntéseket hozunk.

A kutatók 150 felhasználó futballmeccsekre adott tippjeit elemezte egy nagy sportfogadási oldalon. Ez a minta reprezentatív volt az angol Premier League 2017-2018-as szezonjának összes, 380 meccsére kötött fogadásokra. A végleges minta, amivel dolgoztak, 57 ezer fogadásból állt. A kísérletben részt vevő fogadók a meccs előtti utolsó percig megváltoztathatták a tippjüket. A fogadók elég ritkán változtatták meg az első tippjüket, csak az összes fogadás hat százaléka esetében tért el a végleges tipp az első megadottól.

Egy átlagos fogadó 380 meccsből 15 esetében változtatta meg a tippjét, legtöbbször pár perccel az első tipp megadását követően. A kutatók szerint ilyen esetekben a leggyakrabban az történhetett, hogy a fogadók megnéztek valamilyen adatot a csapatok addigi teljesítményéről, és emiatt változtattak a tippjükön. Ritkábban viszont olyan is előfordult, hogy amikor napok, vagy akár hetek is elteltek az eredeti és a módosított tipp megadása között: ezekben az esetekben két nap volt az átlagosan eltelt idő a két döntés között.

Ha belegondolunk, igazából elég könnyű amellett érvelni, hogy a módosított tippeknek nagyobb arányban kellene bejönniük. Hiszen ha a fogadó jobban megnézi a statisztikákat, meghallgat egy elemzést, vagy kiderül, hogy a csapat más felállásban fog játszani, jobban informált döntést lehet hozni, mint ezek nélkül. Csakhogy ennek pont az ellenkezője derült ki: a módosított tippek 7,7 százalékban találták el a pontos eredményeket, miközben a habozás nélkül leadott tippek 9,3 százalékban voltak pontosak.

A kutatók szerettek volna rájönni, hogy mit rontottak el azok, akik módosították a tippjüket, ezért első körben megnézték, hogy mekkora volt a hibaarány azoknál a meccseknél, amiknél sokan változtattak az elsőre megadott eredményen. Egyszerűbben fogalmazva azt nézték meg, hogy ezeknek a meccseknek az eredményét nehezebb volt-e megtippelni, vagy egyszerűen csak arról volt szó, hogy a rosszabbul tippelők gyakrabban változtatták meg a tippjüket.

Az derült ki, hogy a tippek gyakrabban mentek félre, ha módosítottak rajtuk, például ha 2-1 helyett 3-2-t adtak meg végső tippnek. A fogadók szisztematikusan alulbecsülték a 0-0-ás döntetlenek valószínűségét is: a meccsek 1,5 százalékában számítottak arra a fogadók, hogy a csapatok nem rúgnak gólt, miközben a valóságban 8,4 százalékban fordult elő ez az eredmény. Ez a kutatók szerint arra utal, hogy az emberek általánosságban azt várják, hogy a sporteseményeken “történni fog valami”, ami érthető is, elvégre mindenki jobban szereti a gólgazdag meccseket. Viszont az már nem annyira magától értetődő, hogy ennek még akkor is ekkora a jelentősége, ha az emberek pénze múlik a döntésen.

A kutatásból az is kiderült, hogy a meccs időpontjához közelebb módosított tippek általánosságban kevésbé voltak pontosak, mint azok, amiket korábban módosítottak, ami szintén azt bizonyítja, hogy nem éri meg habozni a döntések meghozatalakor.

A közgazdászok szerint a kutatási eredményeik ráadásul nem csak a sportfogadás kontextusában érdekesek, hanem általánosíthatóak mindenféle helyzetre, tehát például a gazdasági döntéshozatalra, legyen szó üzleti, gazdaságpolitikai vagy pénzügyi döntésekről.