Brüsszel milliárdokat adna Magyarországnak, de a kormány még nem kérte
Magyarország mintegy 1200 milliárd forintra lenne jogosult.
A magyar kabinet június 30-ig nyújthatta volna be a szociális klímatervet, amellyel 1200 milliárd forintnyi uniós támogatást hívhatna le a zöld átállás társadalmi terheinek enyhítésére, ám a határidő lejártáig ezt nem tette meg, igaz, más tagállamok sem oldották meg a házi feladatot.
Az Európai Unió (EU) 2026-tól Szociális Klímaalapot indít, hogy enyhítse a zöld átállás társadalmi költségeit. Az alap célja, hogy támogassa azokat a háztartásokat, amelyeket különösen súlyosan érint a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése és az ezzel járó drágulás.
Magyarország mintegy 1200 milliárd forintra lenne jogosult, ha határidőre, június 30-ig benyújtotta volna a szociális klímatervét az Európai Bizottságnak (EB), ezt azonban a magyar kormány nem tette meg.
A támogatásból a szakértők szerint például a Kádár-kockák szigetelése, energetikai korszerűsítése vagy közlekedési költségeket csökkentő programok is finanszírozhatók lennének.
Minderre különösen azért lenne szükség, mert 2027-től az EU kiterjeszti az Emissziókereskedelmi Rendszert (ETS2) az épületek és a közlekedés szén-dioxid-kibocsátására is, vagyis kvázi megadóztatják ezeket a szektorokat, ami jelentős költségnövekedést hozhat a háztartások számára.
Az Európai Bizottság (EB) szóvivője a Népszavának megerősítette: egyelőre nem kapták meg a magyar tervet, és eddig egyedül Svédország teljesítette határidőre a feltételeket. De azt is hozzátette, hogy a késedelem önmagában nem zárja ki a támogatást, de eltolhatja a programkezdést.
Az EB-nek legalább öt hónapra van szüksége a beérkező tervek értékelésére.
A magyar Energiaügyi Minisztérium szerint a kormány továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy az átállás költségeit ne a családok viseljék, a tára közölte: Magyarország a tervet akár később is benyújthatja, a határidő elmulasztásához semmiféle közvetlen szankció nem kapcsolódik.
Simone Tagliapietra, a brüsszeli Bruegel intézet közgazdásza a lapnak úgy nyilatkozott, meglepő, hogy a legtöbb tagállam nem élt az időben benyújtott terv lehetőségével, holott az EB pont ezért akarta 2026-ban elkezdeni a támogatási programokat, hogy mire 2027-től életbe lép a rendszer – először még alacsonyabb extra költségekkel –, addigra a rászorulók már érezzék a támogatás hatását.
