Talán nem túlzás azt mondani, hogy az állattartás a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, éppen ezért újabb, fenntarthatóbb és egyszerűbben hozzáférhető fehérjeforrásra van szüksége. Hiába ódzkodunk tőle, a megoldás itt hever előttünk: a rovarok. Számos ehető rovarfaj létezik, a legismertebbek a lisztkukac vagy a vándorsáska, melyeknek jelentősen kisebb az ökológiai lábnyomuk a megtermelt fehérjéhez mérten más állatfajokkal összehasonlítva. Egyre több helyen találkozhatunk velük, már nemcsak speciális webshopokban, üzletekben, hanem már kisebb boltokban is rálelhetünk az olyan nassolnivalókra, mint a szárított, csilis tücsök.

Úgy tűnik, az emberek szeretik a különlegességeket, hiszen az első hetek tapasztalatai alapján nagyon jó volt a fogadtatásuk és jó eladási számokat produkáltak. Azonban nem lehet elmenni amellett sem, hogy az ára igencsak borsos: 80 g tücsök fehérjés chips 890 forintba kerül, 20 g fűszeres sült tücsök 2 890 forintba, 10 g ehető sáska kakukkfű és oregánó fűszerezéssel 2 990 forintba. Ez tehát azt jelenti, hogy utóbbi kilója közel 300 ezer forint. Ebből 200 kilogramm csirkemellet vásárolhatnánk ugyanitt, ami szintén egy elég jelentős fehérjeforrás, és közelebb áll a megszokott formához. Az már nem lehet kérdés, hogy ebben (is) van a jövő. Az intenzív állattenyésztés káros környezeti hatásai talajromlást eredményeznek és negatív hatást is gyakorolnak a vízre, illetve a biológiai sokféleségre. Tehát szükség van a jelenlegi fenntarthatatlan élelmiszer-rendszerek átalakítására, méghozzá minél gyorsabban. A rovarok pedig erre kiváló lehetőséget nyújtanak. A rovarok vízigénye szintén töredéke a hagyományos gazdasági állatokéhoz képest. A takarmányozás teszi ki az állattenyésztési költségek 45-75%-át különböző termékek esetén, így javítása a környezetvédelmen túl elsődleges gazdasági szempont is.

Korábban Antonovits Bence Dániel rovartenyésztési szakértő nyilatkozott a téma kapcsán, aki elmondta, hogy: a hagyományos hús "vágási kihozatala", azaz a testtömeg fogyasztható hányada is igen magas. Míg a gazdasági állatok átlagosan 50% körüli vágási kihozatallal bírnak, addig egy tücsök esetében az állat 80%, de saját tapasztalatom alapján akár 100%-a is fogyasztható, a lisztbogár vagy a fekete katonalégy lárvája pedig szintén teljes mértékben.

 

• rovarfejérje
• tücsök
• fenntarthatóság