A Déli Agrárszakképzési Centrum 2020. július 1-jén jött létre az Agrárminisztérium fenntartásában, 12 mezőgazdasági és élelmiszeripari szakképző intézmény integrációjával. Szerdai Zsuzsanna főigazgató (képünkön) részt vett e folyamat levezénylésében, sokszorosan kötődik, hiszen 2001-ben, az egyetem elvégzése után tanárként helyezkedett el, főigazgató-helyettesként és a centrum vezetőjeként is az agrárképzés modernizálásáért dolgozik.

 

– A Centrum működési területe Baranya, Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megyékre terjed ki, központja Szekszárdon található, intézményi hálózata jelenleg átszervezés miatt 10 intézményt fog össze. A beiskolázási tevékenység országos hatókörű, amely biztosítja a képzések széles körű elérhetőségét – mondja a főigazgató.

– Mennyiben meghatározó a mezőgazdasági profil, mit tanulnak itt a fiatalok?
– A képzési struktúra középpontjában a Mezőgazdaság és erdészet, valamint az Élelmiszeripar ágazat képzései állnak, ugyanakkor egyes intézményekben a Sport, illetve a Rendészet és közszolgálat ágazatok képzései is elérhetők. Az intézmények saját hagyományaikat és arculatukat megőrizve végzik szakmai munkájukat, miközben egységes szervezeti keretek között működnek. Jelentős tangazdasági, tanüzemi és gyakorlati képzőhelyi háttérrel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a valós termelési környezetben történő oktatást. A képzések során kiemelt szerepet kap a gyakorlati tapasztalatszerzés, a digitális kompetenciák fejlesztése, valamint a fenntartható és precíziós agrárium szemléletének átadása. Fontos megemlíteni, hogy az iskolai rendszerű nappali képzés mellett a Centrum felnőttképzési jogviszony keretében is biztosítja az első két szakma és egy szakképesítés megszerzésének lehetőségét, térítésmentesen.

– Önmagában is kihívás lehetett a sok iskola munkájának összehangolása. Hogyan tudták teljesíteni?
– A Déli Agrárszakképzési Centrum működésének egyik meghatározó területe a tanügyi és szakmai irányítási rendszer folyamatos fejlesztése volt. A 2020-ban bevezetett új szakképzési struktúra nemcsak szervezeti és foglalkoztatási változásokat eredményezett, hanem jelentős tanügyi és adminisztratív átalakulást is szükségessé tett. Rövid idő alatt kellett alkalmazkodni az új szakképzési törvényhez, az ágazati alapoktatás és szakirányú oktatás rendszeréhez, az új típusú szakmai vizsgák követelményeihez. Ma több mint 2500-an nappali képzésben tanulnak iskoláinkban, közel 2000-ren felnőttképzésben vesznek részt, és utóbbi aránya egyre nő.

– Mit hozott az alapítás óta eltelt több mint öt év?
– A 2020-as év a szervezet megalakulásának és működési kereteinek kialakításának időszaka volt, amelyet a COVID–19 járvány is jelentősen befolyásolt. Felgyorsította a digitális oktatási módszerek és online tanulási környezetek alkalmazását is, az intézmények digitális átállásához.
A 2021-es évet a működés stabilizálása és a fejlesztések kiteljesedése jellemezte. Létrejött az Agrár Vizsgaközpont, amely új szintre emelte a szakmai vizsgáztatás rendszerét, valamint lehetővé tette a független szakmai vizsgáztatást több képzési területen.
A 2022. évben a duális képzés és fejlesztések megerősítése történt. Megalakult a Déli Agrárszakképzési Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft., amely a duális képzés szervezésének meghatározó szereplőjévé vált, és hozzájárult a gazdasági partnerekkel való kapcsolatok bővítéséhez.
A 2023-as évben a szervezet működése tovább racionalizálódott, az intézményi struktúra átalakult és stabilizálódott. A szakmai fejlesztések fókuszába egyre inkább a precíziós mezőgazdaság, az adatvezérelt gazdálkodás és a korszerű agrártechnológiai megoldások kerültek.
A 2024-es évben a Centrum fejlődése új szakaszba lépett: erősödtek a nemzetközi kapcsolatok és a mobilitási programok, miközben a fejlesztések volumene tovább növekedett. Az Erasmus+ mobilitási programok és szakmai együttműködések révén az oktatók és tanulók nemzetközi tapasztalatokat szerezhettek.
A 2025-ös évben jelentős fejlesztések valósultak meg mind az oktatás, mind a gyakorlati képzés területén. A tantermek digitális eszközökkel való felszerelése mellett megjelentek a precíziós gazdálkodás eszközei, a dróntechnológia és a szimulátorok. Mindemellett iskolánként beruházási, felújítási projektek egész sora valósult meg az öt év alatt, sokmilliárd forintos nagyságrendben.

– Mennyiben változott mindeközben az iskolák profilja?
– A képzési kínálat folyamatosan fejlődött, miközben megőrizte agrárfókuszát. A legnépszerűbb képzések közé tartozik a Mezőgazdasági gépésztechnikus, a Mezőgazdasági technikus és a Gazda szakma. Az élelmiszeripari képzések – különösen a Hentes, Pék és Pék-cukrász szakmák – iránt szintén jelentős az érdeklődés, miközben új képzések is megjelentek, például az Állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági technikus. Meghatározó szempont a térségi gazdasági igényekhez való alkalmazkodás, valamint a hiányszakmák utánpótlásának biztosítása.

– Mit mond a fiataloknak, miért érdemes az agrárképző iskolákban tanulni? Van jövője a mezőgazdaságnak és az élelmiszergyártásnak?
– Maximálisan hiszek abban, hogy a mai világban létjogosultsága van a kétkezi szakmáknak. Nem véletlen, hogy a kézzel készült termékek különleges helyet töltenek be már most az életünkben. A kézművesség egyre inkább felértékelődik, miközben az iparban jellemző robotizáció mellett a mezőgazdaságban is megjelenik a technikai fejlesztés, a mesterséges intelligencia hatása, amire fel kell készítenünk a jövő generációját. Fontos, hogy a nehéz időszakokban, a klímaválság, pusztító aszály sújtotta helyzetben is kitartsanak, bízzanak abban, hogy érdemes ezt az utat választani.

• Déli Agrárszakképzési Centrum
• Szerdai Zsuzsanna