Ez arra utal, hogy 671 kilométert feleslegesen vagy túlzó paraméterekkel építettek ki, kétszer egy sávos főút is bőven elég lett volna. A félrement tervezés 1500 milliárd forintnyi értelmetlen költséget hozhatott az adófizetőknek az évek során.

Az elmúlt években egyre inkább elszálló kivitelezési költségek mellett nőtt az olyan új autópálya-szakaszok száma, ahol nagyon alacsony a forgalom, írja a G7 a hivatalos forgalomszámlálási adatokra hivatkozva. Azaz feleslegesnek vagy legalábbis túl korainak tűnik az autópályák megépítése ezeken a helyeken.

Főleg a magyar államnak az a szokása furcsa, hogy rendre autópályát építtetnének a határig, holott ez sokszor indokolatlannak bizonyul, egy kétszer egy sávos főút is messze bőven elég lenne. Ausztria és Csehország között máig nincs autópálya-kapcsolat, és 2030-ig biztosan nem is gondolkoznak ilyesmiben.

Ausztria és Svájc között sincs autópálya-kapcsolat, de nem azért, mert olyan szegények, hanem mert a határok közelében általában csökken a forgalom, írja a lap. A svájci A4es autópálya Schaffhausen után széles főútként ér át Németországba. Egyszerűen azért, mert pocsékolás olyan kapacitást kiépíteni, aminél beláthatatlan ideig nem látszik, mitől lehetne kihasználva.

Például az M4 autópálya Berettyóújfalu–Nagykereki országhatár közti szakaszát 2018-ban adták át, 2020-ra hét százalékra sikerült feltornászni a kihasználtságát.

De nem kizárólag ilyenekről van szó. Az M6/M60 Szekszárd–Pécs közti szakaszát például 2010-ben adták át, csaknem kétszázmilliárd forintba került, és azóta is tíz százalék körüli a kihasználtsága. Ár–kihasználtság arányban botrányosan rossz befektetésnek tűnik az M7-es autópályát Zalaegerszeggel és Keszthellyel összekötő szakasz is.

Ötvenszázalékos kihasználtságnál is lehet már néha dugó

A kihasználtsághoz érdemes tudni, hogy az változó lefutású, nem egyenletes az autópályáknál. Péntek délután a legtöbb utat például több autó használja, mint szombat hajnalban. Ötvenszázalékos kihasználtság felett ezért már előfordulhat akár torlódás is egyszer-egyszer. A fővároskörnyéki sztrádákon azonban jóval száz százalék feletti a kapacitáskihasználtság. Ez a lap szerint szintén arra mutat, hogy mennyire rossz helyeken sikerült elkölteni az útfejlesztési pénzek jelentős részét.
A lap becslése szerint az elmúlt évek átlagos építési árai alapján durván 1500 milliárd forintot költött a magyar állam felesleges vagy túl korán megépült sztrádákra.

A négyszer nagyobb Lengyelországhoz képest kilométerre több sztráda van Magyarországon, vagy a jóval fejlettebb és közel egymillióval népesebb Csehországhoz képest is másfélszer hosszabb a hazai hálózat, írja a G7. A lap szerint nem a sok autópályát építő országok sikeresek gazdaságilag, inkább a ritkásabb sztrádahálózatúak, akik okosabban fektetik be az adófizetők pénzét.

• autópálya
• költség
• kihasználtság