Magyar György szerint a személyi sérüléssel járó balesetek két százaléka vezethető vissza a megengedett legnagyobb sebesség túllépésére, ezért a közlekedés biztonságának lényeges javulása attól nemigen várható, ha már az 1 km/órás gyorshajtást is büntetik.

Az ügyvéd blogján emlékeztet rá, hogy a május elsejétől érvényes szigorítás jogi és műszaki jellegű kérdéseket is felvet. A mérésügyi hatóságok nyilvánosan hozzáférhető jegyzőkönyvei szerint a legjobb készülékek is tévednek (± 1 km/órát, nagyobb tempónál ± 1 százalékot), egy büntetés elleni kifogás esetén a hatóság dolga, hogy a műszerek hitelességét bizonyítsa.

Magyar György idézi vezess.hu korábbi elemzését, amely szerint a személyi sérüléses balesetek döntő része valójában az úgynevezett relatív gyorshajtásra (az út- és látási viszonyokhoz képest helytelenül megválasztott sebességre) vezethető vissza, amit viszont lehetetlen mérni, csak szakértői vizsgálat állapíthat meg.

Magyar György példákat is hoz arra, ki és milyen szankcióra számíthat, külön kitér arra, hogy az objektív felelősségről szóló rendelkezések – megítélése szerint – az alkotmányosság határait súrolják, végül pedi azzal zárja írását, hogy a sebességmérési tolerancia megszüntetése

legfeljebb az államháztartás egyensúlyát segíti, mert évente néhány tízmilliárdnyi büntetés ebből is befolyik. De ettől más eredmény nem várható.

• Magyar György
• gyorshajtás
• sebesség