Ők lesznek az új szomszédai a már másfél éve Rotterdam kikötőjében "lebegő" teheneknek. A vízre épített farm a baromfik jólétének szem előtt tartásával készül, és egyben közelebb hozza a nagyvárosi lakosokhoz az állattenyésztés világát.
A holland Beladon cég vízen lebegő épületek kivitelezésére szakosodott, céljuk pedig az, hogy úgy integrálják az emberek lakóterét a környezetbe, hogy az harmonikus egységet alkosson a természettel. A lebegő házak Hollandiában nem számítanak ritka látványnak és a világ egyre több pontján egyre nagyobb kereslet ígérkezik rájuk, ahogy a városok lakosainak száma és a városokat körülvevő vizek szintje is exponenciálisan növekszik.

Az állatok kiköltöztetése a kikötőkbe azonban egyedülálló újítás, melyet eddig nem sok helyen vettek számításba a mezőgazdaság megreformálásának tervezése során.

A Beladon mérnöke, Peter van Wingerden és felesége, Minke van Wingerden 2018-ban állt elő a lebegő tehenészet, Floating Farm tervével, melyet 2019 tavaszán meg is nyitottak Rotterdam kikötőjében. A tejtermelésre berendezkedett gazdaság 32 tehénnel indított, de moduláris jellege miatt bővíthető. A kivitelezés során a lehető legtöbb szempont figyelembe vételével tervezték meg az épületet: számításba vették a jószágok és a lakosok érdekeit is. A tehenek felül egy nyitott térben, amolyan "tehén kertben" legelhetik a szénát, illetve sajátos hozzávalókból álló ebédjüket, az istálló részlegben pedig gumipadló biztosítja, hogy kényelmes legyen a talaj a lábuk alatt. A gazdaság nagyrészt automatizált, a fejőgépek a tehenek igényei szerint végzik a munkájukat, vagyis a tehenek dönthetik el, hogy mikor szeretnék, hogy megfejjék őket, bár ez nem a Beladon által bevezetett technológia, más modern tehenészetekben is ilyen intelligens fejőrendszerek működnek.

A trágyát egész nap készenlétben álló robotok távolítják el a melléktermék megjelenésének pillanatában, így a szagok kevésbé okoznak problémát a környék számára (ez volt az egyik akadályozó tényező a projekt kezdetén, ami miatt a cég csak nehezen kapta meg az üzemeltetési engedélyt a városi hatóságoktól) és a körforgásos gazdaság működési elve szerint műtrágyát gyártanak belőle. A tehenek napi menüje egészen különleges, átlagos szárazföldi társaiktól eltérően, melyek még mindig az unalmas szénát rágcsálják, a rotterdami lebegő jószágok 80%-ban éttermekből és kávézókból származó maradékokból, helyi malmok melléktermékeiből, golfpályák levágott füvéből és speciálisan nekik készült, vertikális platformokon növesztett, nagy fehérjetartalmú békalecséből álló élelmet kapnak. Az állatoknak megfigyelés szerint nem okoz gondot a tengeribetegség, de ha arra támad kedvük, akár el is hagyhatják központjukat és egy pontonhídon át lesétálhatnak a szárazföld biztos talajára.

A lebegő farm ötlete 2012-ben született, mikor az éppen New Yorkban dolgozó van Wingerden közvetlen közelről tapasztalta meg, hogy az akkor pusztító Sandy Hurrikán milyen váratlan és rendkívüli méretű leállást okozott az ellátási hálózatban.

"Látva a Sandy okozta pusztítást, ráébredtem, hogy az élelmiszert a fogyasztókhoz minél közelebb kell előállítani." - mondta a mérnök a BBC-nek. A fogyasztók pedig a Lebegő Farm esetében tényleg közel kerülhetnek a gazdasághoz és akár a saját szemükkel is megfigyelhetik a folyamatokat, hiszen a tehenészet látogatható, vasárnap kivételével minden nap 10-től fél hatig.

Ez lesz a koncepció a lebegő csirkefarm megalkotásánál is, melyet ugyanaz a Goldsmith cég fog kivitelezni, mely a tehenészetet is létrehozta. A látványterveket múlt nyáron mutatták be, és a projekt még innovatívabb, mint az elődje: a baromfiknak berendezett platform három szintjén nem csak a szárnyasok fognak élni, hanem egy LED világítású zsázsa farmot is integrálnak az épületbe.

A falak átlátszó polikarbonát lemezekől állnak majd, melyen háromszögletű ablakok szakítanak meg, így a lakók sokkal több természetes fényhez jutnak, mint a hagyományos gazdaságokban tartott állatok, melyek gyakran egyáltalán nem látják a napot, a fényigényüket mesterséges megvilágítással biztosítják. Hogy véletlenül ne kapjanak túl sok fényt és ezzel napszúrást a csirkék, az épület külsejére napelemeket szerelnek, ezzel árnyékot is nyújtanak és a zöld energiatermelést is megoldják. A lakók, szarvasmarha szomszédaikhoz hasonlóan, szintén különleges ellátásban részesülnek majd: tengeri hínár és maradék sütemény is alkotja majd az ebédjüket. A víz alatti részen fog elhelyezkedni a zsázsa telep, középen pedig a tojásfeldolgozó üzem, mely szintén automatizált. A hétezer tojótyúkot, ahogy a teheneket is, szintén lehet majd látogatni, így edukációs célokat is szolgál a farm, közelebb hozza a természetet és mezőgazdaságot az attól jócskán elidegenedett városlakókhoz.

"A látogatók mindent láthatnak, anélkül, hogy megzavarnák a fedélzeten zajló folyamatokat: az állatokat, a higiéniai szabályozásokat stb. Ne felejtsük el, hogy egy átlagos rotterdami gyereknek fogalma sincs, honnan kerül a tojás az asztalra." - mondta Wesley Leeman, a Goldsmith társalapítója.

A baromfitelep még a kivitelezési fázisban tart, de ha minden a tervek szerint halad, a híres holland "vízitehenek" nemsokára már nem lesznek egyedül eddig egyedülálló életmódjukkal és a holland építészek megalapozhatják egy egészen merész, de a zsúfolt városi környezetre, a növekvő tengerszintre és az egyre szeszélyesebb időjárási körülmények okozta problémákra is választ adó mezőgazdasági forma trendjét.

 

• építészet
• állattenyésztás
• Hollandia
• farm