A lapostetők hasznosítását évek óta átfogóan tanulmányozza egy helyi építésziroda, most pedig az önkormányzat a tettek mezejére lépett.

Rotterdam nagyon más, mint a legtöbb európai város: a második világháború ún. Rotterdami Blitz bombázásában a városközpont teljesen megsemmisült, így az épületállománya jóval fiatalabb a kontinens hasonló városainál.
A gyors újjáépítés modern városi tájképét merész formatervezés jellemzi, és rengeteg lapostetős épület áll a városban: összesen 18,5 km²
a kihasználatlan tetőfelület, ami 3000 futballpályának felel meg. Ezeknek a hasznosításáról évek óta komoly kutatás folyik Rotterdamban, a helyi MVRDV építésziroda még egy, az önkormányzatoknak kiosztott kiadványt is szerkesztett arról, hogy hogyan, mire és milyen feltételekkel lehet hasznosítani a lapostetőket. Ezzel párhuzamosan a városban minden évben megrendezik a Rotterdamse Dakendagent, azaz Rotterdami Tetőnapokat és az önkormányzat saját projektet indított.
Yvonne Rijpers igazgató szerint a projekt több mint egy építészeti ötlet: stratégiai válasz a városi népsűrűségre, a fenntarthatóságra és a társadalmi szükségletekre, amivel a városok új tereket hozhatnak létre anélkül, hogy kifelé terjeszkednének. Mindez fenntarthatóbb alternatívát kínál, mindenekelőtt mert így érintetlenül hagyják, de jobban kihasználják a meglévő infrastruktúrát.
„Ez egy fenntartható módja a város sűrítésének – mondja. – Ugyanazokat az utakat, ugyanazokat a munkahelyeket, ugyanazokat az iskolákat használod. Ebben az értelemben ez valóban fenntartható megoldás.”
A tetőtéri lakások a lift feltalálása óta az elitnek készültek, de Rotterdam megfordítja ezt a forgatókönyvet. Az önkormányzat nemrég úgy döntött, hogy minden fejlesztőnek, aki ilyen „kiegészítő” lakásokat telepít, szociális vagy középosztálybeli lakásként kell megjelölnie azokat. Ezek a fejlesztők mentesülnek egyes önkormányzati díjak alól, amelyeket jellemzően új földterületek értékének növelésekor kell fizetni.
„Ténylegesen megvalósítjuk ezeket a penthouse lakásokat az embereknek – mondja Rijpers büszkén. – Megfizethető lakások lesznek a tetőkön. Ez nagyon fontos.”
A projekt a körforgásos gazdaság elveit képviseli a puszta megfizethetőségen túl is: a város ösztönzőket kínál azoknak a fejlesztőknek, akik bioalapú vagy körforgásos építési rendszereket alkalmaznak, például könnyű fa vagy moduláris egységeket, amelyek nem terhelik a meglévő alapokat, és minimalizálják az építkezés szénlábnyomát.
A projektigazgató szerint az egyszerűsítés a kulcs, ha valóban megfizethető lakásokat szeretnénk létrehozni a lapostetőkön, mert könnyű elveszni „a parkolási szabályzatok, a telekárak és a társasházi szabályok labirintusában”.
Nem mellesleg a problémával Budapesten is foglalkoznak: nemrég három pécsi építészhallgató panelházak tetejére telepíthető lakóegység tervét készítette el a Buildner MICROHOME nemzetközi pályázatra. 

• Rotterdam
• lapostető
• építészet