Tam_Bau
MENÜ
2022. október 6.
Brúnó, Renáta
Lakhatási válság érik, amit nehéz lesz kivédeni

Lakhatási válság érik, amit nehéz lesz kivédeni

penzcentrum.hu

Az utóbbi tíz évben extrém gyorsan nőttek az ingatlanárak, mely nagyban megnehezíti a méltó lakhatáshoz való hozzáférést.

A családtámogatások, a befektetési céllal vásárolt lakások is hajtják fel az árakat, így pont azok a sérülékeny rétegek esnek el a lakáshoz való hozzáféréstől, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a segítségre. Az egyre duzzadó városok, és agglomerációs területek infrastrukturális problémáira érdemi megoldás nincs, a konzervatív lakáspolitika ezekre nem ad választ. Sőt, úgy tűnik a probléma továbbgyűrűzik olyan területek irányába is, ahol ez a probléma korábban ismeretlen volt.

Európa keleti és néhány déli országában elképesztően magas a magántulajdon aránya a lakáspiacon: itt a bérlakásirendszer jellemzően nem olyan mértékben intézménysült, mit a nyugati országokban. Míg a rendszerváltásig széles körben elérhetőek voltak az olcsó szociális bérlakások, a 90-es évek után a privatizációk időszakában a helyzet megváltozott.

Az elmúlt évtizedben a lakásárak és bérleti díjak folyamatosan növekedtek nem csak Magyarországon, az egész Európai Unióban. A lakásárak 25,9 százalékkal, a bérleti díjak pedig 13 százalékkal a Habitat for Humanity jelentése szerint. A magyarországi 89,68 százalékos lakásárindex növekedés azonban a második legmagasabb a 2010 és 2020 közötti időszakban, a jövedelmek azonban ennél szerényebb mértékben, 70 százalékkal nőttek. Ez azt jelenti, hogy egyre nehezebb lakáshoz jutni.

Az OECD számításai szerint Magyarországon a lakásár jövedelemhez viszonyított aránya a 2015-ös szinthez képest 2020-ra 26 százalékkal emelkedett, a Nemzeti Bank számításai alapján pedig a „2020. év végén 4 évvel több átlagjövedelem volt szükséges egy tipikus lakás megvásárlásához, mint 2013-ban”.

Hozzáteszik, miszerint az állami támogatások a lakásvásárlás elérhetőségét jelentősen javítják, legnagyobb mértékben a három gyermeket vállaló családok esetében, ugyanakkor a szervezet jelentése szerint a támogatások árfelhajtó hatása elképesztő, nagy mértékben rontja az alacsonyabb jövedelműek, a gyermektelenek lakáshoz jutási esélyeit. De aki bérelne, az sincs könnyű helyzetben, hiszen az Eurostat adatai alapján Magyarország a lakbérek növekedése terén negyedik a sorban, 43,49 százalékkal. Budapesti albérlethirdetések adatai alapján 2011 és 2019 között „országosan és a megyeszékhelyeken nyolc év alatt majdnem 90 százalékkal nőttek a lakbérek, míg Budapesten közel 130 százalékkal”,

Az árak ilyen ütemű gyorsulása miatt egyre kevesebb magyarnak lesz nehezen elérhető a megfizethető és méltó lakhatás.

Város és vidék

Magyarországon a lakosság harmada (32,8%) él városban, harmada kisvárosban és harmada falusias környezetben. A lakhatáshoz való hozzáférés az ország minden egyes szegletében jelen van, de nagyon más okok és folyamatok állnak a háttérben a fővárosban, a megyeszékhelyeke, mint vidéken. A városi lakhatási problémák inkább a megfizethetőségben jelennek meg, egyszerűen túl drágák, vidéken pedig lakásminőségi problémákat jelent ez – hangzott el a TÉR Műhely A lakhatási egyenlőtlenségek térbeli vonatkozásai című szemináriumán.

A rövid történeti áttekintésből kiderült, hogy a lakhatási problémák a kapitalista átmenettel jöttek létre, a kapitalizmus vonta magával azt, hogy az a fajta termelési mód lett a domináns, melyhez területi koncentráció volt szükséges.

Tehát a városiasodás fontos részé volt a kapitalista átmenetnek, a városokba koncentrálódtak a munkalehetőségek, szolgáltatások, és igaz, hogy nagyobb a jólét, de komoly lakhatási problémák lettek cserébe, megfizethetőségi problémák. Vidék ellentétben nincs jólét, nincsen olyan színvonalú és mennyiségű szolgáltatás, tehát a lakhatási probléma inkább ezeknek a problémáknak a vetülete. Az alapprobléma, hogy vidéken a kapitalista gazdaságban nem igazán tudnak az emberek többé olyan színvonalon élni, mint a városokban - mondta el Kováts Bence, szociológus, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa. A területi koncentráció megnöveli a város vonzerejét, viszont a városnak is van fizikai korlátja, nem tud végtelen mennyiségű embert befogadni piaci körülmények között. Ehhez hozzáadódik, hogy mivel a telek, az ingatlan egy kifejezetten jó befektetési eszköz a városokban, ezért aki csak teheti, ebbe fekteti a pénzét, ami csak tovább növeli a szűkösséget, és tovább hajtja fel az árakat. Lakáspolitikai beavatkozásként ezért építettek a 20. századtól kezdve szociális bérlakásokat a városokban, vidéken azonban, ahol a rossz minőségű lakás a fő baj, ott sem született igazán jó megoldás.

Ezek a problémák Magyarországon évtizedek óta nagyrészt el vannak hanyagolva: a magyar lakáspolitikában számos olyan intézkedés van, mellyel alapvetően nem lakhatási problémára adnak választ, sokkal inkább gazdaságélénkítő szempont és családpolitika meggondolás van mögötte. Más cél lebeg a döntéshozók szeme előtt, és ahelyett, hogy feltérképeznék a komplex, problémát, a lakáspolitikát a valódi céljaik eszközévé teszik - vázolta fel Kőszeghy Lea, szociológus, a TK Szociológiai Intézet tudományos munkatársa. A szakértők szerint, ha például a területi hatásokat nem veszik figyelemben, könnyen jöhetnek nem várt következmények.

Mivel mindig egy másik problémának volt alárendelve, nem pedig önállóan foglalkoztak vele, spontán alakult csupán, és a területi tervezés hiánya nagyon súlyos következményeken von maga után.

A hazai lakáspolitikai eszközök és a lakáscélra fordított költségvetési források túlnyomórészt a háztartások saját tulajdonú lakásvásárlását, illetve meglevő lakásuk fejlesztését, bővítését támogatják olyan módon, hogy a támogatásokhoz egyre rosszabb esélyekkel férnek hozzá az alacsony státuszú háztartások.

Konzervatív lakáspolitika

A NER időszakában 2015 éles fordulópont volt, hiszen nagyjából ekkor indult be a rendszerváltás utáni második lakáspiaci boom, illetve ebben az időszakban vezetett be a kormány több olyan lakáspolitikai eszközt, amely már jóval túlmutatott a korábbi időszak válságkezelő jellegén. 2015-ben döntött a kormány a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) bevezetéséről, majd következett a babaváró hitel és az otthonfelújítási támogatás bevezetése

Kováts Bence szerint konzervatív lakáspolitikai megközelítés egészen ritka jelenség (inkább liberális, vagy szociáldemokrata irányokról lehet hallani), és elsősorban a saját tulajdonú lakásszerzést támogatja, viszont nem feltétlenül árucikként értékelik, hanem célként. Mivel a család rendkívül fontos intézmény a konzervatív politikai filozófiában, a családok megerősítése a cél. A konzervatív gondolkodásban a vidék az egy megőrzendő érték, ahogy a családban, úgy a vidéki közösségekben is van egy összetartás, ellát olyan funkciókat, amiket a városokban az államnak kell. A közösség és a társadalom felosztásból inkább a közösségeket támogatja.

Az, hogy Magyarországon a lakáspolitika jelenleg ennyire hangsúlyosan vidékfókuszú, az nagyrészt ebből fakad. De abban az értelemben nincs területi szervezése, hogy racionálisan, a számokra támaszkodva kitalálnák a megoldást a valódi problémákra - mondta el a szakértő, majd hozzátette, az, hogy a csok nyilvánvalóan fűti a szuburbanizációt, de hogy ennek milyen társadalmi következményei lesznek, az is fontos kérdés.

Óriási baj az, hogy a szolgáltatások nem tartani a lépést az agglomerációban a növekvő lakosságszámmal, nincsenek megfelelő mennyiségű és minőségű utak, szolgáltatások bölcsőde, óvoda, a közlekedés problémák pedig lassan már tarthatatlanok. Elképesztően sok pénz elmegy csokra, miközben rengeteg lakhatási problémát érintetlenül hagy a lakáspolitika. Nincs például megfizethetőség javítását célzó támogatási rendszer

Új probléma a láthatáron

De nem csak a fővárosban nőnek elképesztő iramban az árak, ami megnehezíti a méltó lakhatáshoz való hozzáférést, hanem a vidéki nagyobb, közepes méretű városokban is egyre nagyobb probléma ez. Nagy Gábor, a KRTK munkatársa arról a kutatásáról beszélt, mely 4-5 hazai várostérségben folyik és a lakásárak alakulását vizsgálja. Mint kiderült, a megfizethetőségi probléma nagyon keményen megjelenik a vidéki városokban is. Ennek oka, hogy bizonyos befektetői csoportok megjelentek, akik korábban nem voltak jelen: a pesti befektetők.

Akik a fővárosban már nem rúgnak labdába, azaz a rendelkezésükre álló pénzből már semmit nem tudnak ott venni, azok a megyeszékhelyeken, regionális centrumokban vesznek ingatlant, kiszorítva ezzel a helyi keresletet. Ennek pedig árfejhajtó hatása van. A városi lakhatási probléma tehát egyre távolabbra gyűrűzik a fővárostól.