Kiborg csótányok vihetnek gyógyszert a romok alatt rekedt túlélőknek
A Paraborg rendkívül hasznos lehet a földrengés és más katasztrófák sújtotta területeken.
A Queenslandi Egyetem és az Új-Dél-Walesi Egyetem kutatói olyan kiborg csótányokat fejlesztettek, amelyek kamerával deríthetik fel a romok alatt rekedt túlélőket, majd miniatűr fecskendőikkel gyógyszert is bejuttathatnak hozzájuk. A paraborgok laboratóriumi körülmények között ígéretes eredményeket értek el, de a technológia éles katasztrófahelyzetekben még további vizsgálatokra szorul.
Egy óriási csótányraj rémálomnak tűnhet, de ausztrál kutatók szerint a rovarokat hamarosan a kutató-mentő csapatok felhasználhatják majd életmentő gyógyszerek eljuttatására a katasztrófák után rekedt emberekhez – írta a Reuters.
A Queenslandi Egyetem és az Új-Dél-Walesi Egyetem tudósai kifejlesztették a paraborgnak elnevezett, felderítőként és mentősként is funkcionáló csótányokat, amelyeket miniatűr injekciós eszközökkel és kamerákkal szereltek fel. A korábbi kísérletekben injekció nem volt a hasonló műrovaroknál, így a Paraborg rendkívül hasznos lehet a földrengés és más katasztrófák sújtotta területeken: nemcsak megtalálja a romok alatt rekedt embereket, de képes gyógyszerlövedéket is fecskendezni a segítségre szorulóknak.
„Sokaknak talán nem tetszik egy feléjük rohanó óriási csótány látványa, de aki romok között rekedt vagy egy barlangba szorult, és segítségre van szüksége, annál ez az eszköz döntő különbséget jelenthet élet és halál között” – mondta Hai Nhan Le PhD-hallgató, az Advanced Science folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.
A kutatócsoport a világ legtestesebb csótányfaját, az akár 8,5 centiméteresre is megnövő, Észak-Queenslandben előforduló óriás ásócsótányt szerelték fel fecskendőhengerekkel és kamerákkal.
Implantátumokkal irányítják őket
A kutatók azért használtak igazi csótányokat, mivel egyetlen robot sem tudta felvenni a versenyt azok agilitásával, rugalmasságával és az alacsony energiaigényükkel.
A beültetett elektródák lehetővé tették a kezelők számára, hogy stimulálják a rovarok idegrendszerét és irányítsák őket.
„A rovar érzéstelenítésével, a felszerelés rögzítésével kezdjük, hogy biztosan ne érezzen semmit a bevetés során – magyarázta Thang Vo-Doan biorobotikai mérnök, a tanulmány társszerzője – Miután beültetünk egy elektródát a rovarba, egy kis elektromos jelet alkalmazhatunk az idegrendszer aktiválására vagy stimulálására, hogy reagálni tudjanak a parancsunkra.”
A tanulmányban egy kamerával felszerelt „megfigyelő” csótányt használtak a célpontok felkutatására, valamint egy második, a gyógyszereket hordozó csótányt, amelynek fecskendőjét távolról lehetett kioldani.
Magas találati arány
A tanulmány 100%-os sikerességi arányt állapított meg a teszten kijelölt ellenőrzőpontok elérésében, míg az összesített gyógyszeradagolási sikerességi arány 72% volt.
Amikor az injekciót a célponttól 15 centiméteren belülről adták be, a sikerarány akár 95%-ra is emelkedett.
A paraborgokat fel lehet használni az áldozatok stabilizálására olyan helyzetekben, amikor percek is számítanak, például kígyómarásos vészhelyzeteknél vagy súlyos allergiás reakcióknál.
„A jövőben azt szeretnénk, hogy egy csótányraj jusson be mélyen az összeomlott építményekbe... sok csótányból álló hálózatra van szükségünk, hogy a lehető leghamarabb megtalálhassuk az áldozatokat” – mondta Vo-Doan.
A kísérleteket szilikon céltárgyakkal és sertésbőrrel végezték kontrollált laboratóriumi körülmények között.
Ugyanakkor a tanulmány szerint további tesztelésre lesz szükség éles helyzetekben, tekintettel a komplex terepviszonyokra, az összeomlott szerkezetek potenciális jelveszteségére, illetve a befecskendezés biztonságára.
Bár a rovarokkal végzett kutatások etikai irányelveit még nem szabványosították, a tanulmány szerzői a csótányokat „megfelelő életkörülmények között” tartották, száraz gumilevelekkel és almával etették.
Éles bevetésen
Korábban hasonló rovarokat már bevetettek élesben is: 2025 márciusában, a Mianmart sújtó, 7,7-es erősségű földrengés után kiborg csótányokra szerelt kamerákkal és érzékelőkkel próbáltak életjeleket találni egy összeomlott épület törmelékei között – írta az Airadar.hu.
A rovarok ott olyan szűk résekbe is bejutottak, ahova sem ember, sem kutya nem fért volna be, és háromnegyed óra alatt két futballpálya kiterjedésű törmelékmezőt pásztáztak végig – túlélőt végül nem találtak, de maga a technológia működött éles katasztrófahelyzetben is.
