Fákat az aszfalt fölé!
A megfelelő fajtaválasztással megelőzhetjük, hogy a gyökerek kárt tegyenek az utakban és a föld alatti infrastruktúrában.
A friss aszfalt miatt végre nincs por, cserébe oda lettek az árnyat adó fák, az utca pedig most valóságos radiátorként ontja a meleget. Utánajártam, hogyan lehet szabályosan és szakszerűen pótolni a hiányzó zöldet.
Az aszfalt árnyékolása
A nyári hőségben a városi környezetben nem mindegy, mennyi a zöldfelület és mekkora lombkorona borítja az utcákat. A napsütésnek kitett burkolatok jelentősen felhevülhetnek: egy amerikai vizsgálatban a napsütötte aszfalt akár 15 Celsius-fokkal is melegebb volt a levegőnél, míg az árnyékban lévő aszfalt hőmérséklete lényegesen alacsonyabb maradt.
A fák ezért nem egyszerűen díszítőelemei az utcáknak. A lombkorona megszűri a napsugárzást, a párologtatás pedig tovább mérsékli a környezet hőterhelését.
Egy pécsi vizsgálat szerint a nagy lombkoronájú, kifejlett fák a nyári hőstresszt jelentősen mérsékelték; a vizsgált időszakban a fák alatt mért fiziológiai hőmérséklet átlagosan 9 Celsius-fokkal volt alacsonyabb a napos területekhez képest.
Ezért a forró, burkolt utcákon a megfelelően megválasztott és elhelyezett fa a klímaalkalmazkodás egyik fontos eszköze lehet. A kérdés az hogy milyen fát és hová ültethetünk.
Várostűrő fák kiválasztása
A Magyar Díszkertészek Szövetségének 2024-es Közterületi Sorfák Jegyzéke több mint 200 fafajt és -fajtát vesz számba. A jegyzék nem egyszerű fajlista: a várostűrés mellett olyan szempontokat is értékel, mint a fa várható magassága és koronaszélessége, a mészérzékenység, a jellemző károsítók, a potenciális allergenitás, az ágrendszer kockázatai, a koronaalakító beavatkozásokkal szembeni érzékenység és a felszínen megjelenő gyökérzet.
Ez különösen fontos a közterületi fásításnál, hiszen egy utcai fának jóval több elvárásnak kell megfelelnie, mint egy parkban vagy magánkertben álló fának.
A forró, burkolt környezetben bírnia kell a hő- és szárazságstresszt, miközben a rendelkezésre álló talajteret, a közműveket, az úttestet és a járdát is figyelembe kell venni.
A jó utcafa tehát nem csak szárazságtűrőnek kell lennie. Bírnia kell a városi környezetet, megfelelő koronát kell nevelnie, és hosszú távon sem okozhat veszélyt vagy infrastruktúrakárosodást.
A jegyzékben például a mezei juhar több fajtája is szerepel, ahogy a virágos kőris, a lepényfa, a páfrányfenyő vagy éppen a selyemvirágfa különböző változatai is. A fajtaválasztás lehetősége tehát széles, de az adott utcában rendelkezésre álló hely és a környezeti feltételek döntik el, melyik lehet valóban jó választás.
A Közterületi Sorfák Jegyzéke elérhető a Magyar Díszkertészek Szövetségének szakmai felületein.
A mezei juhartól a lepényfáig széles a választék
A jegyzék alapján több olyan faj és fajta is található, amely érdekes lehet a jövő városi fásításaiban.
A mezei juhar (Acer campestre) több fajtával is szerepel a listában, köztük a ‘Red Shine’, ‘Rozi’ és ‘Zenta’ változatokkal. Ugyancsak több változat található a korai juhar, illetve az egyes juharcsoportok között. A választásnál azonban ezeknél sem lehet csak a faj nevét figyelembe venni: a különböző fajták tulajdonságai és végső mérete eltérhetnek.
Érdekes csoport a virágos kőris (Fraxinus ornus) is. A jegyzék több hazai nemesítésű vagy termesztésben lévő változatát tartalmazza, például a ‘Bori’, ‘Huba’, ‘Mecsek’ és ‘Obelisk’ fajtákat.
A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) különösen sokféle formában szerepel: többek között ‘Hunor’, ‘Katlan’, ‘Lakeview’, ‘Linea’, ‘Mariken’, ‘Obelisk’ és ‘Princeton Sentry’ változatok találhatók a jegyzékben. Ez azért is érdekes, mert a keskenyebb habitusú fajták olyan helyeken is szóba jöhetnek, ahol a széles koronájú fák már kevésbé alkalmasak.
A ginko biloba különleges levelei ősszel aranysárgára varázsolja az utcákat (fotó: Wikimedia Commons)
A lepényfa (Gleditsia triacanthos) szintén több változattal jelenik meg, köztük a ‘Félegyházi Oszlopos’, ‘Moraine’, ‘Shademaster’, ‘Skyline’ és ‘Sunburst’ fajtákkal.
A klímaváltozással pedig olyan, korábban kevésbé megszokott fafajok is egyre gyakrabban kerülhetnek szóba, mint a selyemvirágfa másik nevén selyemmirtusz (Lagerstroemia). A jegyzékben a ‘Kiowa’, ‘Muskogee’, ‘Natchez’ és ‘Tuscarora’ változatok is megtalálhatók.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a melegkedvelő fajokat mindenütt a hagyományos fafajok helyére kell ültetni. A fajválasztást mindig az adott termőhelyhez, a rendelkezésre álló helyhez és a fenntartási lehetőségekhez kell igazítani.
A gyökérméret legalább olyan fontos, mint a lombkorona
Az utcafásítás egyik leggyakoribb hibája, hogy a tervezéskor elsősorban azt nézik, mekkora lesz a fa koronája, miközben a gyökérzet számára rendelkezésre álló tér legalább ilyen fontos.
A fahelynek megfelelő mennyiségű vizet és levegőt kell biztosítania a gyökerek számára. A fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet alapján a telepítésnek úgy kell történnie, hogy a növény ne veszélyeztesse a közlekedést, és ne okozzon kárt építményekben, létesítményekben.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a közművek, az úttest, a járda és a fahely helyzetét már a telepítés előtt össze kell hangolni. Egyes helyi önkormányzati szabályok például legalább 2,25 négyzetméteres víz- és légáteresztő fahelyet írnak elő, más települések ennél részletesebb követelményeket is meghatároznak.
A korszerűbb szabályozások már a favédelmi zónát és a gyökérzónát is külön kezelik. Ez azért lényeges, mert a fa károsodása sokszor nem az ültetéskor, hanem egy későbbi út- vagy közműépítés során következik be.
Milyen fajtát válasszunk?
Az országos jogszabályok megadják a közterületi fásítás alapvető kereteit, de a konkrét településen a helyi rendeletek és szakmai előírások további feltételeket szabhatnak. A helyi szabályozások például a fahely méretét, a közművek és a fák kapcsolatát, a védelmet vagy a pótlás feltételeit is részletezhetik.
Ezért telepítés előtt nem elég a kertészetben kiválasztani egy tetszetős fát. Érdemes először megnézni a település vonatkozó rendeleteit, illetve egyeztetni a közterület kezelőjével vagy az önkormányzat szakemberével.
A fajta kiválasztása ugyanis csak az egyik lépés. Ugyanilyen fontos, hogy mekkora hely áll rendelkezésre, milyen közművek vannak a talajban, hol fut a járda és az úttest, milyen magasra nőhet a korona, illetve hogyan biztosítható a fa vízellátása.
Az ideális utcai fa árnyékot ad és nem tesz kárt
Egy nagy, egészséges lombkorona árnyékot ad, mérsékli a burkolatok felmelegedését, párologtat, és javítja a gyalogosok hőkomfortját. A kutatások szerint az árnyékolás és a párologtatás együtt a városi hőterhelés mérséklésének egyik fontos eszköze lehet.
Ehhez azonban nem elég minél több fát elültetni. A rossz helyre ültetett, infrastruktúrával össze nem hangolt fa hosszú távon éppen a városi zöldítés célját veszélyeztetheti.
A klímaalkalmazkodó utcafásítás ezért három kérdéssel kezdődik: milyen a termőhely, milyen fát bír el, és mekkora helyet tudunk neki biztosítani? Ha ezekre megszületik a válasz, a fajlista nyújthat segítséget a megfelelő városi fafaj kiválasztásához.
