Erdőtüzek Európában
A felszíni tüzek akár a 15-30 méteres lángmagasságot is elérhetik.
Európában az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt az erdőtüzek száma, azonban a csúcspontját 2025-ben érte el, amikor az EU-ban több mint egy millió hektár terület égett le.
Ugyanakkor a globális erdőtűz-statisztikák által jelzett számok egyre csökkennek, aminek az az oka, hogy az ázsiai és afrikai régiókban hatékonyabban oltják és ellenőrzik az égő területeket, megváltoztak a mezőgazdasági gyakorlatok, és az emberek országokon belüli migrációja is befolyásolta az erdőtüzek gyakoriságának kialakulását – mondta Mark Parrington, az európai Copernicus Föld-megfigyelő program (CAMS) vezető kutatója a Phys.org-nak. Az amerikai és az európai kontinens országaiban azonban továbbra is jelentős és egyre nagyobb kiterjedésű erdőtüzeket hoz a globális felmelegedés.
A klímaváltozás miatt felforrósodott légkör nemcsak a növényzetet szárítja ki, hanem a természetes vizeket is leapasztotta, ami miatt nyolcvanszorosára nőtt az erdőtüzek előfordulásának esélye. A klímaszakértők szerint a 2026-os, történelmi méretű erdőtüzek kialakulását elsősorban a klímaváltozás miatt hirtelen nedvesből szárazba változó időjárás és az egyre frekventáltabban kialakuló hőhullámok okozzák. A tartósan forró levegő ráadásul rontja a tűzoltók esélyeit is, ugyanis már az éjszakák sem jelentenek enyhülést.
Európában július végén köszöntött be az idei negyedik hőhullám, de a sorozat már májusban elkezdődött, és Magyarországot sem kímélte. Bár a 2026-os adatok meg sem közelítik az eddigi legtöbb erdőtüzet hozó 2022-es év statisztikáit – ekkor közel 7300 hektár égett le – továbbra is fokozott tűzveszéllyel kell számolni itthon is, írják a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói, Valkó Orsolya és Báldi András a az MTA közleményében. Az európai statisztikákhoz hasonlóan a European Forest Fire Information System (EFFIS) adatai szerint Magyarországon is az elmúlt tíz évben duplázódott meg a tűzvészek száma: 2016 és 2025 között 218 százalékkal nagyobb területet érintettek a jelentős kiterjedésű tüzek, mint 2006 és 2015 között.
A Nébih figyelmeztetései szerint az évek óta tartó aszály miatt könnyen gyulladó biomassza halmozódott fel, amely körülmények között a felszíni tüzek akár a 15-30 méteres lángmagasságot is elérhetik. A legveszélyeztetettebb területek a Hortobágyi Nemzeti Park, a bugaci erdőrezervátumot, és a Pilis erdőállományai, de múlt csütörtökön a Visegrádi-hegységben is, 15 hektáron égett le az erdő.
