Tam_Bau
MENÜ
2020. május 28.
Emil, Csanád
Ki a hibás?

Ki a hibás?

vezess.hu

Nyugdíjast gázolt zebrán egy diák. Ki a felelős? Biztos?

A zebrán elsőbbsége van a gyalogosnak az autóval szemben, ezt nagyon helyesen mindenki tudja. Az viszont erősen problémás, hogy a másik ide vonatkozó szabályt sokan nem ismerik: kizárólag akkor léphet úttestre a gyalogos, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Bíróságon végződött történet következik.

A 22 éves Peti mérnökhallgató, hobbiszinten metálzenekarban dobol, és imádja a japán autókat – a barátai és a családja minden bizonnyal ezt a hármat emelné ki a jellemzésekor. Egy fagyos reggelen mindhárom összekapcsolódott: diáktársát, a banda énekesét fuvarozta orvoshoz a Hondájával, amikor száz méterrel a rendelő előtt elgázolt egy gyalogost a zebrán. Így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.

Szólt a metál, de nem az volt a gond

Éppen öt éve szerzett jogosítványt az egyetemista, amint lehetett, 17 esztendősen elkezdett vezetni. Saját és barátai állítása szerint a járműimádat nála soha nem csap át száguldozásba, kimondottan ügyel a sebességhatárok betartására, amiben biztosan benne van, hogy gyerekkorában súlyos közlekedési balesetet szenvedett egy közeli családtagja.

Elmondása szerint azon a hideg reggelen sem lépte át a megengedett 50 km/órás sebességhatárt Budapest külső kerületében autózva. Közepes hangerőn szólt a metál az autóban, miközben folyamatosan beszélgettek, ennek ellenére határozottan állítja: az útra és a vezetésre koncentrált. Mégis elcsapta Józsefet a zebrán, ráadásul alig fékezett. Hogyan történhetett?

Tavaly ment nyugdíjba testnevelő tanár állásából József, aki – hogy formáját ne veszítse – a korábbiaknál is többet jár úszni és futni. Aznap reggel bevásárolni indult, és ahogy sétált a legközelebbi buszmegállóhoz, amely az út túloldalán volt, meglátta, hogy közelít a járata. Ötven méterre lehetett, éppen zöldre is váltott neki a közeli gyalogátkelő lámpája, így belendült, átszaladt a zebrán. Ekkor csapta el őt Peti.

Egyikük sem látta a másikat, aminek az alapvető oka volt, hogy a zebra előtt két dobozos kisteherautó is várakozott az út szélén. A másodikból éppen pakolták ki az árut a közeli élelmiszerbolt raktárába, de az első – a zebrához közelebbi – is szabályosan parkolt, a felfestett helyen állt, pár méterre a gyalogátkelőtől.

Egyikük sem vette észre a másikat

A baleset után Petiék azonnal a nyugdíjas segítségére siettek, ők hívták ki a mentőket, mindenben együttműködtek a gyorsan kiérkező rendőrökkel is. Józsefnek eltört a bal lábszára és a bal alkarja is, vagyis nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Alapos helyszínelés követte a balesetet, a szakértők vizsgálatának a kiértékelése, valamint a rendőrségi kihallgatások hetekig tartottak.

A vizsgálatok szerint Peti Hondája 46-50 km/órás sebességgel közlekedett a gázolás előtt, annak pillanatában pedig 36-38 km/órával, ugyanis amint meglátta az eléje bekocogó gyalogost, azonnal beletaposott a fékbe, és a kormányon is mozdított.

Mindketten azt vallották, hogy nem látták a másikat, mindketten azt állították, a zebra előtt parkoló kisteherautók miatt.

Hogyan döntött a bíróság?

„A KRESZ 21. § (7) bekezdése értelmében a kijelölt gyalogátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak elsőbbsége van a járművekkel szemben. A szóban forgó törvényhely korlátját képezi azonban a (6) bekezdés, amely előírja a gyalogos számára, hogy az úttestre kizárólag akkor léphet le, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről” – mondja Janklovics Ádám, közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd, Peti védője. Az egyetemista nem ismerte el a felelősségét a balesetben.

Azzal védekeztek, hogy miközben Peti a megengedett sebességhatáron belül haladt az autójával, azaz szabályosan közlekedett, a gyalogos nem tett eleget annak a követelménynek, hogy az úttestre lépés előtt meg kell győződni annak a veszélytelenségről. A védelem állítása szerint váratlanul, ráadásul szaladva jelent meg a zebrán a gyalogos. A futást több szemtanú is megerősítette vallomásában, és József sem tagadta. Azt is egyenesen megmondta, hogy a megállóba éppen beérkező buszhoz sietett.

A bíróság megállapítása szerint mindketten tehettek volna a baleset elkerülése érdekében.

Ítéletének indoklásában a bíróság kiemeli, hogy a gyalogátkelőhelyet autóval nem csak az adott útra érvényes sebességhatáron belül haladva kell megközelíteni, hanem – és ez különösen fontos – „fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel”. Mégpedig azért, hogy „a vezető elsőbbségadási kötelezettségének a szükséghez képest megállással is eleget tudjon tenni, és e kötelezettségének teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármű sebességével ne tévessze meg”.

Peti tehát azért felelős a gázolásban – mondta ki a bíróság -, mert hiába fékezett a 46-50 km/órás sebességéről, már eleve nem úgy közelítette meg a zebrát (nem „mérsékelt sebességgel”), hogy biztosan meg tudjon állni, ha ez szükséges. Nyilvánvalóan látnia kellett a zebra felé autózva, hogy dobozos áruszállítók korlátozzák számára a zebra környékének észlelését, magyarán lassítva, óvatosabban kellett volna vezetnie itt.

Sokkal több enyhítő, mint súlyosító körülményt talált a bíróság, ráadásul jelentős volt az ún. sértetti közrehatás, a bíróság álláspontja szerint a vádlottal szemben nincs szükség büntetés kiszabására. Mindössze próbára bocsátották őt két évre.

Rajta kívül József is vétkes a bíróság szerint, mert megszegte az előbb említett (6) bekezdést. Nemhogy nem győződött meg a zebrára lépése előtt a forgalmi helyzet veszélytelenségéről, még futva, váratlanul lépett be a közelgő autó elé. Sérülése – külön büntetés nélkül is – örökké emlékezteti majd a KRESZ-nek erre az apró, de fontos szabályára.