MENÜ
2020. augusztus 3.
Hermina
Gépi hangok – miben bízunk?

Gépi hangok – miben bízunk?

hvg.hu

Kinek a hangjában bíznak a magyarok, amikor egy gép szólal meg?

A Kaspersky megbízásából készült kutatás eredményei szerint, amikor egy gép szólal meg, a magyarok azt szeretik, ha női hangon beszél. Az is kiderült, hogy a magyar válaszadók többsége a férfihangot csak akkor tartja megbízhatóbbnak, amikor vezető nélküli autóról van szó.

A hangalapú technológia nem újdonság, a navigációs rendszerek viszonylag hosszú ideje az életünkben vannak. Térnyerésének köszönhetően azonban egyre többféle okoseszköz rendelkezik hangasszisztens funkcióval, ezek pedig nem csak egyre több feladatot képesek ellátni, de egyre valóságosabbak is. A hangasszisztenssel való beszélgetés gyakran olyan, mintha valóságos emberrel beszélgetnénk, így nem csoda, hogy ezen eszközöknél és szolgáltatásoknál nagy hangsúly kerül arra, hogy milyen hangon szól hozzánk – foglalja össze a Kaspersky, miért bízta meg néhány hónapja a Median piackutató céget azzal, hogy vizsgálja meg, mit gondolnak a magyarok a gépek emberi hangjairól.

A 17 éves és annál idősebb felnőttek körében nem, életkor és régió szerint reprezentatív kutatás szerint a magyarok között messze a leggyakrabban használt hangalapú technológiával rendelkező rendszer a navigációs rendszer, a magyar válaszadóknak több mint fele (51%) használt az elmúlt egy évben navigációs rendszert vagy más hangutasítással rendelkező szolgáltatást. Kevésbé elterjedt (7%) itthon az okosotthonokban gyakran használt hangsegéd, mint amilyen az Amazon Alexa vagy éppen a Google Assistant, de még az egyszerűbb okoseszközök, mint a telefonok vagy laptopok hangalapú digitális asszisztenseseit, így például Siri segítségét sem vesszük igénybe túl gyakran – utóbbiakat a magyarok csupán 12 százaléka használta az elmúlt egy évben.

A digitalizáció időközben elérte a telefonos ügyfélszolgálatokat is, amelyeknél mostanra szinte lehetetlen kikerülni, hogy hangbotokkal kerüljünk közvetlen kapcsolatba. A Kaspersky szerint mindezeket figyelembe véve fontos kérdés tehát, hogy kinek a hangját részesítjük előnyben, ha hangalapú technológiával találkozunk.

Ha navigációs rendszerekről van szó, a magyarok szívesebben hallják egy nő hangját, ám ha egy vezető nélküli autó hangjáról van szó, megbízhatóbbnak tartják, ha az autó egy férfi hangján szólal meg. Az otthoni hangsegéd esetében pedig két és félszer annyian részesítik előnyben a női hangot (36%), mint a férfit (15%). A laptopok és okostelefonok hangasszisztenseinél is a női hangot (41%) kedvelik inkább a magyarok, és még nagyobb százalékban (51%) igaz ez, ha telefonos segélyvonalakról van szó.

Ugyanakkor a kutatás eredményei azt mutatják, hogy van egy jelentős csoport (29-43%), akiknek hang tekintetében nincs preferenciájuk, vagy legalábbis nem tudtak választani a felmérésben.

Generációk tekintetében is érdekes eredmények születtek, ugyanis mind preferencia, mind megbízhatóság szempontjából az 1945 és 1964 közötti (baby boomer) generáció a férfihangot gyakrabban választotta a többi korcsoporthoz képest, a női hangot pedig leginkább az X generáció (1960–1979) és a férfiak csoportja preferálja.

"Az evolúciós hatások úgy formálták az agyunkat, hogy különösen érzékeny legyen az emberi hangokra. Ezért van például az, hogy tanuláshoz az instrumentális (csak hangszeres) zenét ajánlják. Az emberi hangra épülő (vagy azt alkalmazó) digitális megoldások érzelmi alapon is közelebb hozzák a technológiát, a női hang pedig megbízhatóságot és törődést sugall" – idézi a Kaspersky közleménye Damsa Andrei pszichológust.