Az Alkormánybíróság döntése a szolidaritási adóról
Visszamenőleges hatállyal megsemmisítették a kormányrendelet egyes rendelkezéseit.
Visszamenőleges hatállyal megszüntette az Alkotmánybíróság teljes ülése annak a 2026. februári kormányrendeletnek több pontját is, amellyel a kormány keresztülhúzta Budapest régóta tartó harcát a szolidaritási hozzájárulással szemben. Később a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordult a rendelet miatt, de mint kiderült, az Országos Bírói Tanács is jogorvoslati kérelmet terjesztett elő.
Megsemmisítették többek között azt a bekezdést, mely így szól: „A szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs.”
Továbbá azt is, mely szerint „E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell. (2) A 2023–2025. években esedékessé vált szolidaritási hozzájárulással kapcsolatosan folyamatban lévő pert a bíróság megszünteti. A perköltséget az állam viseli.”
Az MTI híre szerint az Országos Bírói Tanács jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy kormányrendelet előkészítéséért felelős szerv nem tette lehetővé az OBT számára a Bszi. szerinti véleményezést, és ezért a kormányrendelet egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság semmisítse meg a kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal. A kormányrendelet előírja például azt is, hogy a bíróságnak a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt a rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Az indítványozó szerint a visszamenőleges hatályú megsemmisítés iránti kérelmet az indokolja, hogy a kormányrendelet szabályait a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, így azok az Alkotmánybíróság általi esetleges megsemmisítés esetén is a folyamatban lévő perekben visszafordíthatatlan változást idézhetnek elő.
Az Alkotmánybíróság határozatában arra jutott, hogy nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a kormányrendelet előkészítéséért felelős szerv a kormányrendelet tervezetével kapcsolatban az OBT-t a tervezettel kapcsolatos szakmai álláspontja kifejtésére kérte volna fel. Nincs adat arra sem, hogy az OBT megküldte volna a jogszabály előkészítője számára a szakmai álláspontját tartalmazó választ.
Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OBT indítványban kifejtett érvelése alapján az OBT jogorvoslati kérelme megalapozott, ezért az abban kifogásolt szabályokat megsemmisítette. Az ügy előadó alkotmánybírója Handó Tünde alkotmánybíró volt, a határozathoz több alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.
Április második felében az Államkincstár úgy határozott, hogy június közepéig mentesítette a fővárost a szolidaritási hozzájárulás megfizetése alól, és mentességet kapott Szolnok is. A szolidaritási hozzájárulás jogosságáról évek óta jogvita zajlik, az ügy az Alkotmánybíróságot is megjárta, de az AB nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek az elvonás intézményét. Budapest ennek ellenére folytatta a pereskedést a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulás jogszerűsége miatt, amit nemrég ezzel a kormányrendelettel próbált lezárni a kormány.
A Telex megkeresésére Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azt mondta, üdvözlik az Alkotmánybíróság döntését, fontos, hogy megszüntették a kormányrendeletet. A szolidaritási hozzájárulásról Gémesi úgy fogalmazott, szeretnének majd erről is egyeztetni a napokon belül felálló kormányzattal, ugyanakkor ez az elvonás csak az egyik eleme annak a javaslatcsomagnak, melyet a Magyar Önkormányzatok Szövetsége már összerakott megvitatásra.
A javaslatcsomagot a szakmai szövetség egy konferencia keretein belül szeretné a kormányzat elé tárni, ehhez az első lépéseket meg is tették: kapcsolatfelvételt kezdeményeztek Magyar Péter leendő miniszterelnökkel és a leendő vidék- és településfejlesztési miniszterrel, Lőrincz Viktóriával.
Gödöllő polgármestere azt mondta, vannak nagyon sürgető kérdések, ilyen például az alkotmányosság visszaállítása vagy az önkormányzatok finanszírozása, ami miatt nem tudják hónapokig tologatni az egyeztetést, bíznak tehát abban, hogy legkésőbb a félév végéig vagy a kormány megalakulása után 2-3 héttel lesz lehetőségük tárgyalni, és remélik, lehetőségük lesz egy partneri viszony kialakítására a kormányzattal.
